Jaan Bergmann
| Jaan Bergmann | |
 | |
| Született | 1856. december 29.[1] Kolga-Jaani |
| Elhunyt | 1916. január 25. (59 évesen) Paistu |
| Állampolgársága | orosz |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Császári Dorpati Egyetem |
Jaan Bergmann (Soosaare, Kolga-Jaani, 1856. december 29. – Paistu, 1916. június 25.) észt költő, evangélikus lelkész.
Élete
[szerkesztés]Iskoláit Põltsamaa-ban és Tallinnban végezte, 1877 és 1882 közt pedig a Tartui Egyetemen hallgatott teológiát. Egy éves próbaidőt követően Jakob Hurttal közösen Szentpéterváron, 1884-től haláláig Paistuban volt lelkész.[2]
Még középiskolai tanulmányai alatt kezdett észt nyelvre fordítani verseket, elsősorban klasszikus nyelvekből és németből. Korában megszokott módon nem volt éles határ a fordítás, az átdolgozás és a saját költészet közt, főleg, hogy a publikálás során sok esetben a forrásokat sem adták meg. Így történhetett, hogy Bergmann egy eredetinek tekintett verséről csak a későbbi kutatás derítette ki, hogy valójában Emanuel Geibel egy alkotásának fordítása.[3] Bergmann arra törekedett, hogy bemutassa: tökéletesen megformált, klasszikus alkotásokat észt nyelven is lehet alkotni, ez önmagában is mutatja munkássága fontosságát az észt költészeti nyelv fejlődése szempontjából.[4] Munkái a hagyományos hazaszeretetről illetve a szerelemről szólnak, e témákat Lydia Koidula vezette be az észt költészetbe. Begmann szerkesztői munkássága is Koidulához köthető, ő volt az első szerkesztője egy átfogó Koidula-versgyűjteménynek. A kiadásban nagyon önkényesen járt el, az ízlésével nem egyező tartalmakat megváltoztatta.[5] Önálló költészetében elsősorban a balladák jelentősek, ezek egy része az iskolai tankönyvek révén vált ismertté.[6] Leghíresebb a Der getreue Ülo című balladája, amelyben a főszereplő egy ostromlott városba visz hírt a hamarosan megérkező segítségről, de emiatt hősi halált hal. Rengeteg vallásos költeményt is alkotott, valamint elkészítette a Biblia új észt fordítását, amelyből csupán részletek jelentek meg.[7]
Válogatott munkái
[szerkesztés]- Jutud, salmused, laulud, mis wõõraist keeldeist ümbertõlkinud ehk ise luuletanud. Bergmann, Tallinn 1875.
- Ööwahi uus aasta. Heinrich Laakmann, Tartu 1877.
- Koidutäht ja teisi luuletusi. Eesti Riiklik Kirjastus, Tallinn 1957.
- Laulud. Tartu 1923
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Eesti biograafiline andmebaas ISIK (észt nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Eesti kirjanike leksikon. Koostanud Oskar Kruus ja Heino Puhvel. Tallinn: Eesti Raamat 2000, S. 58.
- ↑ M. Veiderman: Jaan Bergmann'i laen Geibel'ilt, in: Eesti Kirjandus 2/1932, S. 72–74.
- ↑ Cornelius Hasselblatt: Geschichte der estnischen Literatur. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Berlin, New York: Walter de Gruyter 2006, S. 303.
- ↑ E. Aaver: Kuidas Jaan Bergmann Koidula luuletusi muutis, in: Keel ja Kirjandus 9/1962, S. 520–530.
- ↑ Eesti kirjanike leksikon. Koostanud Oskar Kruus ja Heino Puhvel. Tallinn: Eesti Raamat 2000, S. 441.
- ↑ Toomas Paul: Jaan Bergmann piiblitõlkijana, in: Keel ja Kirjandus 5/1995, S. 303–311.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jaan Bergmann című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- M. Veiderman: Jaan Bergmann'i laen Geibel'ilt, megjelent: Eesti Kirjandus 2/1932, S. 72–74.
- E. Aaver: Kuidas Jaan Bergmann Koidula luuletusi muutis, megjelent: Keel ja Kirjandus 9/1962, S. 520–530.
- Jaan Bergmanni autobiograafia, megjelent: Keel ja Kirjandus 11/1986, S. 685–690.
- Toomas Paul: Jaan Bergmann piiblitõlkijana, megjelent: Keel ja Kirjandus 5/1995, S. 303–311.
