Józsa János (műfordító)
| Józsa János | |
 | |
| Született | 1901. október 11.[1] Kajántó |
| Elhunyt | 1973. február 17. (71 évesen)[1] Kolozsvár |
| Állampolgársága | román |
| Gyermekei | Szilágyi Józsa Mária |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem (–1927) |
| Sírhelye | Házsongárdi temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Józsa János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Józsa János (Kajántó, 1901. október 11. – Kolozsvár, 1973. február 17.) tanulmányíró, műfordító. Leánya Szilágyi Józsa Mária magyar nyelvész.
Életpályája
[szerkesztés]Középiskoláit 1922-ben a Kolozsvári Piarista Gimnáziumban végezte. A kolozsvári egyetemen román nyelv és irodalom, világtörténelem szakon szerzett tanári diplomát 1927-ben. Középiskolai tanár volt Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron és Kolozsváron. 1949–1959-ig a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen volt előadótanár a román nyelv és irodalom tanszékén. 1964-ben történt nyugdíjazásáig a kolozsvári 11-es számú Líceum tanára volt.
Tanulmányokat, cikkeket, műfordításokat közölt rendszeresen A Hírnök, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Szemle, Gazeta Odorheiului, Informatorul Albei, Jóbarát, Vasárnap, Székelység, Új Cimbora, Nagyvárad (1931–1940), majd 1944 után az Erdély, 'Utunk, Igazság, Korunk, Tanügyi Újság, Igaz Szó hasábjain.
Történelmi tárgyú tanulmányai – a közös román–magyar múlt ismeretlen adatairól
[szerkesztés]- Constantin Mavrocordat fejedelem és a piaristák kapcsolatáról az Erdélyi Múzeumban 1931
- a piaristák craiovai letelepedéséről az Arhivele Olteniei 1933-as évfolyamában
- a legrégibb krónikák magyar történelmi vonatkozású adatairól A Hírnökben (1936)
- Grigore Ureche és Ion Neculce krónikájának a székelyeket bemutató részleteiről a Székelységben (1937, 1939)
- egy erdélyi magyar utazó havasalföldi útijegyzeteiről az Apulumban (1942)
- Bălcescu 1849-es erdélyi békéltetési akcióiról az Erdélyben (1945)
Klasszikus és kortárs magyar írók és irodalmi mozgalmakat ismertetése román nyelven
[szerkesztés]- Mikszáth Kálmán Madárfészek című novellája román fordításban a székelyudvarhelyi Secuimea című lapban, 1933
- tanulmány Arany Jánosról – Secuimea című lapban
- tanulmány a romániai magyar irodalomról – Secuimea című lapban
- tanulmány Szellemi párhuzam a XIX. század magyar és román irodalma között címmel – Preocupări Literare című folyóiratban (1936)
- tanulmány Petőfi a román munkássajtó tükrében címmel – Igaz Szó 1969/7.
Tudománytörténeti munkája
[szerkesztés]- Pápai Páriz Ferenc Plenitudo vacui c. kéziratának fordítása Victor Mariannal – Studia Universitatis Babeș–Bolyai (Seria Mathematica-Phisica), illetve Békességet magamnak, másoknak, 1977 – Nagy Géza gondozásában
Román-magyar fordításai
[szerkesztés]Vasile Alecsandri, Nicolae Bălcescu, Jean Bart, Ion Alexandru Brătescu-Voinești, Ion Luca Caragiale , Miron Costin, Ion Creangă ,Barbu Ștefănescu Delavrancea , Victor Eftimiu, E. Gîrleanu, Ion Neculce, Alexandru Odobescu , Cezar Petrescu, Liviu Rebreanu , Alexandru Vlahuță műveiből.
Magyar–román fordításai
[szerkesztés]Gárdonyi Géza, Gyallay Domokos, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Nyirő József, Petőfi Sándor műveiből.
Román nyelvtankönyvek szerkesztései
[szerkesztés]- Gramatica limbii romîne pentru cl. 8-10. scoli maghiare (társszerzőkkel: Géza Blédy, Gavril Scridon; Bucuresti, 1957)
- Gramatica limbii romîne pentru clasele 8-11. coli maghiare (társszerzőkkel: Géza Blédy, Gavril Scridon; Bucuresti, 1959, 1960, 1961, 1962, 1963)
Kötetei
[szerkesztés]- Cîteva monumente istorice din județul Odorhei (Székelyudvarhely, 1932)
- Piariștii și Românii pînă la 1918 (doktori értekezés, Nagyenyed, 1940)
- Tanulmányok; szerk. Szilágyi Józsa Mária; Kriterion, Kolozsvár, 2015
Kéziratban maradt munkái
[szerkesztés]- Pápai Páriz Ferenc kartezianizmusa (monográfia, Victor Mariannal)
- Pápai Páriz Ferenc: Tyronicium verae philosophiae (fordítás, Victor Mariannal)
- a romániai oktatás történetéről szóló kézikönyv számára készült fejezetek az erdélyi római. katolikus iskolákról a feudalizmus korában és a régi iskolai csillagdákról Erdélyben.
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06879/07105.htm, Józsa János, 2017. október 9.
.svg){kind=small}