Ugrás a tartalomhoz

Jávor Ottó

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jávor Ottó
Született1925. október 7.[1]
Székesfehérvár
Elhunyt1995. október 20. (70 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaJ. Soltész Katalin[3]
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1946–1950)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jávor Ottó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jávor Ottó (Székesfehérvár, 1925. október 7. – Budapest, 1995. október 20.) magyar író, műfordító.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Jávor Nándor és Hochhold Julianna voltak. 1943-ban érettségizett Székesfehérváron. 1943–1946 között katonai szolgálatot teljesített, hadifogoly lett. 1946–1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-német szakos hallgatója volt. 1950–1953 között a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban tanított. 1953–1957 között a fővárosi Móricz Zsigmond Gimnázium tanára volt. 1957–1970 között a Rákóczi Ferenc Gimnáziumban oktatott. 1962–1976 között középiskolai magyar szakfelügyelő volt. 1970–1972 között a Bem József Szakközépiskola oktatója volt. 1972–1976 között a Fazekas Mihály Gimnázium pedagógusa volt. 1976–1987 között a Budapest főmunkatársa, 1979–1987 között főszerkesztő-helyettese volt. 1991–1995 között a Vörösmarty Társaság elnöke, 1995–től tiszteletbeli elnöke volt, 2015-től posztumusz örökös tagja lett.[4]

Fordította Böll, Grass, Fühmann, Hochhuth, Hermlin, Lenz stb. műveit. Sírja Székesfehérváron a Csutora temetőben található.[5]

Magánélete

[szerkesztés]
  • 1952–1994 között Soltész Katalin nyelvész (1926–1994)[6] volt a felesége. Két lányuk született: Anna (1953) és Júlia (1955).

Díjai

[szerkesztés]
  • Az arnsbergi nközi novellapályázat fődíja (1982)
  • Eremit-díj (1983)
  • A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1985)
  • IBBY-díj (1988)
  • IBBY-diploma (1989)
  • Pro civitate (Székesfehérvár, 1993)

Művei

[szerkesztés]

Novellák

[szerkesztés]
  • Rossz káderek (1963)
  • A matematikatanár elhallgatása (1983)
  • Oroszlán a fürdőszobában (1985)
  • Nincs többé temetés (1991)
  • Századunk idilljei (1993)

Regények

[szerkesztés]
  • Vonuljatok ki, chansonok (1965)
  • Talajvíz (1968)
  • Az ember és a város (1969)
  • Emma nagysád, énekeljen (1979)
  • Fessétek ki a Kisjézust! (1980)
  • Körkörös védelem (1982)
  • Lőjetek sort Mayer úrnak! (1987)
  • Ez a tangó egy vallomás (1987)
  • A kiszolgáltatott (1992)

Esszék

[szerkesztés]
  • Olvasás–utazás (1977)

Gyermekkönyvek

[szerkesztés]
  • Mesék Héraklészról (1980)

Műfordításai

[szerkesztés]
  • H. Böll: El a csapattól (kisregény, 1970)
  • F. Fühmann: Homéroszi háború. Trója pusztulásának és Odüsszeusz bolyongásainak a mondája. Homérosz és más források nyomán elmondja Franz Fühmann (Reich Károly rajzaival, 1980)
  • S. Hermlin: Alkonyi fény (visszaemlékezés, 1981)
  • R. Hochhuth: Egy szerelem Németországban (regény, 1985)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  3. ↑ házassági név
  4. ↑ Vörösmarty Társaság. [2019. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  5. ↑ Nemzeti Panteon. [2019. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  6. ↑ Névpont.hu

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994.
  • Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Írta Székelyné Sipos Klára, Botosné Koscsó Ilona. Szerkesztette: Fogarassy Miklós. Budapest-Debrecen, OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ-Csokonai, 1988.
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerkesztő: Fazakas István. Budapest, Magvető, 1989.
  • Magony Imre: Székesfehérvári olvasókönyv. Székesfehérvár, Árgus Kiadó, 2002.
  • A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-280-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jávor_Ottó&oldid=26146479”