Jászlóapátszentmihály
Jászlóapátszentmihály (Jaslovské Bohunice) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Nagyszombati |
Rang | község |
Első írásos említés | 1113 |
Polgármester | Božena Krajčovičová |
Irányítószám | 919 30 |
Körzethívószám | 033 |
Forgalmi rendszám | TT |
Népesség | |
Teljes népesség | 2337 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 100 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 162 m |
Terület | 20,08 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 28′ 36″, k. h. 17° 38′ 48″48.476667°N 17.646667°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 36″, k. h. 17° 38′ 48″48.476667°N 17.646667°E | |
Jászlóapátszentmihály weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászlóapátszentmihály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Jászlóapátszentmihály (szlovákul: Jaslovské Bohunice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban. Jászló (Jaslovce), Apátszentmihály (Bohunice) és Pagyár (Paderovce) falvak egyesítése révén jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszombattól 13 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]Apátszentmihályt 1113-ban, Pagyárt 1333-ban, Jászlót 1438-ban említik először. A mai község területén a középkorban több birtokos osztozott. A legrégibb forrás szerint a zobori Szent Hippolit kolostor a terület birtokosa. Később II. András királytól Sebes nyitrai magiszter kapja meg, majd 1258-ban IV. Béla oklevele Zochudot és Serefelt erősíti meg birtokában. Plébániáját 1397-ben, az esztergomi káptalan oklevelében említik először, első ismert papja András volt. A 16. századtól legnagyobb birtokosai a Pálffyak voltak.
A trianoni békeszerződésig mindhárom falu Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Előbb Jászlót és Apátszentmihályt egyesítették 1958-ban, 1959-től a mai szlovák név alatt. 1975-ben Pagyárt (Paderovce) és Alsóradost is hozzácsatolták. Utóbbi 1990-ben különvált.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben Jászlónak 576, Apátszentmihálynak 500, Pagyárnak 343, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 1690 lakosából 1654 szlovák volt. 2011-ben 2011 lakosából 1787 szlovák.[forrás?]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Jászló mellett fekszik a Bohunicei atomerőmű.
- Apátszentmihály Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1832 és 1836 között épült, később oldalkápolnával bővítették. Főoltára 1871-ben, orgonája 1841-ben készült.
- Neobarokk kastélyát 1787-ben Dezasse Ferenc építtette, akinek 1825-ben épített sírboltja a temetőben látható.
- Pagyár Szent Márton templomát 1762-ben Erdődy Kristóf még kápolnának építtette. Eredetileg egyhajós, fa harangtornyos épület volt. A kápolnát 1848-ban klasszicista stílusú templommá bővítették.
- Plébániája eredetileg 16. századi. 1993 és 1995 között a község új, korszerű plébániát épített.
- Jászló legrégibb műemléke az 1773-ból származó Pietà-szobor, Szent Vendel szobra 1798-ban készült.
- Pagyáron a Szent Anna és Mária a Gyermekkel szobor 1791-ben, a Szűz Mária a Gyermekkel szobor 1794-ben készült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal