Ugrás a tartalomhoz

Jánoky-Madocsányi Gyula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánoky-Madocsányi Gyula
Született1877. július 26.
Egeripuszta[1]
Elhunyt1947. szeptember 13. (70 évesen)
Egeripuszta[1]
Állampolgársága
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.)
  • Nyitra vármegye főispánja (1917. július 15. – 1918. december 29.)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1898)
SablonWikidataSegítség

Ráhói, madocsáni és kelemenfalvi Jánoky-Madocsányi Gyula Viktor Pál (Pográny-Egeri puszta, 1877. július 26.[2] - 1947. szeptember 13.) Nyitra vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.

Élete

[szerkesztés]

Az egri pusztai Jánoky családhoz házasság révén kapcsolódott a liptói Madocsánból származó Madocsányi család. Id. Madocsányi Gyula 1876-ban engedélyt kért és kapott a Jánoky-Madocsányi név felvételére.[3] A család 1961-ben kihalt.[4] Szülei id. Jánoky-Madocsányi Gyula a nyitramegyei vívó- és torna-egylet igazgatója[5] és Rudnyánszky Johanna voltak.

Előbb a nyitrai Katolikus elemi fiú- és leányiskolába járt, majd középiskolai tanulmányait a budapesti piarista főgimnáziumában végezte. 1894-ben érettségizett,[6] majd a jogot a bécsi és a Budapesti Egyetemen végezte. Budapesten államtudományi államvizsgát tett.

1906-ban a trencsén vármegyei báni választókerület országgyűlési képviselője lett néppárti programmal. A naplóbiráló bizottság tagja volt.

1917. augusztus 16-tól Nyitra vármegye főispánja, e minőségében ő nevezte ki Steiner Gyula érsekújvári polgármestert 1918-ban.[7]

Nyitra vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a Pogrányvidéki Hitelszövetkezet és a Pogrányvidéki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósági tagja volt. A Nyitrai Katolikus Kör elnöke,[8] és a pogrányi római katolikus iskolaszék elnöke volt.[9] Az 1935-ös pogrányi iskolaépítésnél is a fő adományozók között volt.[10] a csehszlovák államfordulatkor a nyitrai keresztényszocialisták elnöke volt.[11]

A csehszlovákiai Országos Keresztényszocialista Párt egyik meghatározó alakja.[12] Az 1925-ös ún. érsekújvári egyezmény[13] által felállított pártközi vezérlő bizottság választott tagja volt.[14] Vele szemben Szüllő Gézát választották meg az OKP elnökévé,[15] s a Lelley-féle nyugatszlovenszkói keresztényszocialista párt kiválása után az OKP kizárta e frakció vezetőit. Lelley csoportja a választásokon alulmaradt.[16]

Nyitraegerszegen élt, az Eucharisztikus Világkongresszus csehszlovákiai magyar előkészitő bizottságának delegáltja volt.[17] 1923-tól a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőbizottságának tagja.[18] Az Alkotmány napilap vezércikkírójaként is dolgozott.

Nagybátyjai a negyvennyolcas hős Jánoky Viktor és Jánoky Imre. Felesége a kalászi Weisz Natália. Hamvait családtagjaihoz és gyermekeihez hasonlóan az egerpusztai Megfeszített Megváltó kápolna sírboltjában helyezték el, melyet ismeretlen tettesek feldúltak.[19][20] [21] [22]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. december 30., PIM59326
  2. familysearch.org Pográny r.k. kereszteltek anyakönyve 1877, p. 120 No. 51.
  3. Kempelen Béla 1913: Magyar nemes családok V, 242.
  4. pohranice.sk; A család levéltári iratanyaga korábban Bajmócon, ma a Nyitrai Állami Levéltárban található.[1]; Richard Marsina 1957: A Mezőgazdasági Levéltár munkájáról (Archivni Časopis 1956, 206–214. Levéltári Híradó 7, 211.
  5. Szinnyei
  6. 1940 A Magyar Kegyestanítórend Budapesti Gimnáziumának Évkönyve az 1939-40. iskolai évről. Budapest, 113.
  7. Érsekújvár városbírái és polgármesterei
  8. Prágai Magyar Hírlap 7/85, 7 (1928. április 12.); 12/107, 6 (1933. május 10.)
  9. Reprezentačný lexikon Slovenska a Podkarpatskej Rusi. Bratislava, 415.
  10. PMH 14/205, 2 (1935. szeptember 7.)
  11. Kiss Balázs 2008: Államfordulat Nyitrán, 1918-1923. Kisebbségkutatás 17/2, 264. Vö. 2002 Fórum 4/2, 163, 167.
  12. Bukovszky László: Lelley Jenő jobbkeze. Kaiser Gyula politikai életpályája.
  13. Flachbarth Ernő 1928: A magyarság politikai élete cseh uralom alatt. Magyar Szemle 4/1, 98–108.
  14. Komáromi Lapok 1925. január 8., 1-2.[2]
  15. Uj Közlöny 47/199, 1 (1925. augusztus 28.); Határszéli Ujság 18/36, 1 (1925. szeptember 6.)
  16. Urr György 1930: A szlovenszkói magyar politika tíz esztendeje (1919-1929) . Košice, 8.
  17. PMH 16/272, 5 (1937. november 28.)
  18. PMH 2/103, 4 (május 6.)
  19. csemadok.sk
  20. csemadok.sk
  21. mek.hu
  22. Jánoky család

Források

[szerkesztés]
  • Fabro HenrikUjlaki József 1906 (szerk.): Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 130.
  • Fehér Sándor 1995: Pográny – Pohranice (1075-1995). Pográny Község Önkormányzata, Pográny.

További információk

[szerkesztés]
  • Fehér Sándor 2014: Ibolyáját a kelő tavasznak tegyük a honvéd sírjára, Nyitra fiai! Az 1848/49-es szabadságharc nyitrai emlékezete. Nyitra.