1546 Izsák
Megjelenés
1546 Izsák | |
Felfedezése | |
Felfedező | Kulin György |
Felfedezés ideje | 1941. szeptember 28. |
Felfedezés helye | Budapest |
Névadó | Izsák Imre |
Ideiglenes név | 1941 SG1, 1935 QC, 1938 FH, 1978 BF[1] |
Kisbolygókategória | Kisbolygóöv |
Pályaadatok | |
Epocha | 2009. június 18. |
Aphélium távolsága | 3,5561005 CsE[1] |
Perihélium távolsága | 2,7924579 CsE[1] |
Fél nagytengely | 3,1742792 CsE[1] |
Pálya excentricitása | 0,120286[1] |
Orbitális periódus | 2065,6945967 nap (5,66 év)[1] |
Közepes anomália | 276,11965°[1] |
Inklináció | 16,13759°[1] |
Felszálló csomó hossza | 190,51291°[1] |
Perihélium szöge | 279,77778°[1] |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok | |
Átlagos átmérő | 26,438 km |
Forgási periódus | 7,35 h |
Albedó | 0,133 |
Abszolút fényesség | 10,6 M[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz 1546 Izsák témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az 1546 Izsák (ideiglenes nevén 1941 SG1) a kisbolygóövben keringő kisbolygó. 1941. szeptember 28-án fedezte föl Kulin György a budapesti Svábhegyi Obszervatóriumban. Az égitest Izsák Imre magyar matematikus, fizikus, csillagász nevét őrzi, aki a Föld alakjának műholdak mozgása alapján végzett meghatározásában játszott fontos szerepet. (Holdkráter is viseli a nevét.)
Az aszteroidát már 1935-ben és 1938-ban is megfigyelték a krími Szimeizben, azonban a Kulin György által észlelt majdnem három hónapos pályaív hosszabb volt minden korábbinál, így őt ismerték el felfedezőnek. 1943-ban ismét sikerült megfigyelni a kisbolygót Budapesten, 1997-ben pedig Szegeden.[2]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k NASA JPL Kisbolygó Adattár – az 1546 Izsák adatai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. május 9.)
- ↑ Sárneczky Krisztián: Sváb-hegyi kisbolygók, szerk.: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Budapest: Magyar Csillagászati Egyesület, 2005, 53. o. ISBN 963-218-243-X.