Ivánc várkastélya

Ivánc várkastélya
Dvorac Ivanec
Település	Ivanec
Cím	Ivanec
Építési adatok
Építés éve	16. század
Rekonstrukciók évei	1744.
Lebontás éve	1959.
Felhasznált anyagok	tégla
Hasznosítása
Felhasználási terület	kastély
Alapadatok
Tszf. magasság	227 m
Elhelyezkedése
Ivánc várkastélya Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 13′ 24″, k. h. 16° 07′ 30″46.223333333333, 16.125
Sablon • Wikidata • Segítség

Ivánc várkastélya az Erdődy család Ivánc egykori vára helyén épített várkastélya volt Horvátországban, Ivanec településen. Az épület ma már nem áll, mert a második világháború után lebontották.

Fekvése

A várkastély a település központjában, a plébániatemplom északi oldalán található városi park területén állt.

Története

Ivánc alapítása a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend, közismertebb nevükön a johanniták, vagy ispotályosok nevéhez fűződik. A település nevét a lovagrend által itt emelt Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnáról kapta. Birtokuk központja Béla vára volt, de Béla várán kívül még több uradalmi központ is volt a vidéken, ilyen volt Ivánc is. A johanniták Horvátországból való távozása után a 15. század elején itteni birtokaik világi kezekbe kerültek. 1500 körül akkori birtokosa Corvin János 5600 aranydukátért Bélát és Iváncot a gersei Pethőknek adta el. Ezután Ivánc 1738-ig a Pethő család birtoka volt és ezalatt uradalmi központtá fejlődött, míg Béla elveszítette korábbi jelentőségét.

A 16. század elején részben a johanniták egykori Szent János templomának maradványaiból a Pethők felépítették itteni várukat. A várról az első írásos említés 1558-ból egy a gersei Pethők és Szilágyi Tamás közötti birtokper irataiban történik. Az építés ütemét valószínűleg az egyre gyakoribbá váló török támadások is siettették. Ivánc plébániáját 1547-ben említik először. 1564-ben I. Ferdinánd király megerősíti a Pethőket itteni birtokaikban. Az adománylevél az uradalomhoz tartozó falvak felsorolása mellett megemlíti, hogy Ivánc vára újjáépült, melyből arra lehet következtetni, hogy egy korábban lebontott erődített épület helyére építették. A régi vár területén végzett régészeti kutatások és a megtalált sok gótikus töredék megerősítették, hogy a Pethő család a korábbi Szent János templom maradványain új templomot épített, melyet az egyházi vizitáció 1649-ben említi először, de 1674-ben már romos volt. A vár sokszög alakú volt három védőtoronnyal. A falak a régi templomot vették körül, mely szintén arra utal, hogy egy korábbi erősség falainak és védőárkának nyomvonalát követték. Az árokba a Bistrica vizét vezették és a rajta átívelő híd vezetett a bejárathoz.

1728-ban meghalt Pethő János és vele fiágon kihalt a gersei Pethő család. Miután 1730-ban özvegye Falussy Borbála is elhunyt a birtok a királyra szállt. III. Károly király 1740-ben Bélával, Cerjével és Jurketineccel együtt Erdődy Lászlónak adományozta. Erdődy a kastélyt 1744 körül felújíttatta és egy második emeletet húzatott rá. A kastély körüli sáncárok vizét elvezettette, áthelyeztette a kápolnát és megszüntette a kastély udvarán lévő temetőt is. A család nem birtokolhatta háborítatlanul Iváncot, mert a gersei Pethők leányági leszármazottai 1763-ban pert indítottak a visszaszerzéséért. A pereskedés 54 évig tartott, végül 1817-ben azzal zárult, hogy Ivánc a Pethők leszármazottjáé lett, akik 1818-ban báró Pohárnoki-Hotkowich Ádámnak és Kukuljevich Antalnak adták el. 1867-ben a Kukuljevichek az egész kastélyt megvették és lényegében a második világháború végéig a birtok urai maradtak. A várkastély tetőzete 1943. október 27-én egy partizántámadás okozta tűzvészben leégett. A pusztulóban levő kastély maradványait 1946-ban államosították, majd miután helyreállítása elmaradt 1959-ben teljesen lebontották. Ma park van a helyén, ahol régészeti feltárások folynak.

Mai állapota

Ivánc régi várának helye a plébániatemplom északi oldalán található városi park területe. A legutóbbi ásatások során feltárták kastélynál sokkal régebbi román kori Keresztelő Szent János templom maradványait.

Híres emberek

A várkastélyban élt és alkotott Horvátország állami és kulturális életének kiemelkedő politikai személyisége Ivan Kukuljević Sakcinski, aki magas méltóságai betöltése után, életének vége felé visszavonult a politikától és hátralévő idejét az ivánci kastélyban a tudományos munkájának, főként a történelemnek szentelte. Ivan Kukuljević Sakcinski a horvát nemzeti megújhodás vezetője volt, aki 1843-ban a horvát szábor elnökeként, először tartott horvát nyelvű felszólalást (addig latinul beszéltek). Az ő érdeme volt, hogy 1847-ben a horvát nyelvet Horvátország hivatalos nyelvévé nyilvánították. Zágráb vármegye főispánja és a bán helyettese volt. Ő alapozta meg a modern horvát történetírást is. Mint író írt néhány drámát is, melyek közül a legjelentősebb a „Juraj i Sofia” volt, amit Erdődy Tamás 1593-as törökök fölötti hatalmas győzelme ihletett

Források

• Branko Nadilo:Dvorac Ivanec koja više nema (A Građevinar horvát építészeti folyóirat 2000. évi 3. számában) (horvátul)
• A kastély a Varak.hu oldalán

Irodalom

Mladen Obad Šćitaroci: Dvorci i perivoji Hrvatskog zagorja Zagreb, 1991.