Ugrás a tartalomhoz

Iunia Claudilla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iunia Claudilla
Iunia Claudilla 16. századi ábrázolása
Iunia Claudilla 16. századi ábrázolása
Születettkb. i. sz. 18
Elhunyti. sz. 34-37
Capri
Állampolgárságarómai
HázastársaCaligula
SzüleiMarcus Iunius Silanus
A Wikimédia Commons tartalmaz Iunia Claudilla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Iunia Claudilla (vagy Iunia Claudia; † i. sz 34, 36 vagy 37),[1][2] Caligula római császár első felesége volt, aki meghalt még férje trónra lépése előtt.

Élete

[szerkesztés]

Apja Marcus Iunius Silanus volt,[1] egy tekintélyes római szenátor, Tiberius császár közeli barátja.[3] Nővére, Iunia Silana Caligula húgának, Agrippinának volt a barátnője.[4] Egyes feltételezések szerint anyja a Claudia gensből származott és talán Tiberiusnak is rokona volt.[5] Más vélemények szerint apján keresztül volt Tiberius rokona.[6] Valószínűleg közeli rokonságába tartozott Appius Iunius Silanus, akit később Messalina gyilkoltatott meg.[7]

Házassága

[szerkesztés]

Caligulával való házassága Tiberius kezdeményezésére történt.[4] A császár választásának háttere nem ismert. Caligula bátyjai a császári dinasztiából házasodtak, így - bár a menyasszony tekintélyes arisztokrata családból származott - ennek a dinasztikus kapcsolatnak kisebb volt a presztízse. Talán már nem maradt megfelelő korú és rangú lány a számára és Tiberius nem akarta valamelyik bátyja özvegyével összeházasítani.[3] Az is felmerülhet, hogy - lévén Silanus Tiberius hű támogatója - így akarta jobban ellenőrzése alá vonni a trónörökös Caligulát.[8]

Az esküvőre Antiumban került sor vagy 31-ben (Seianus kegyvesztett lett)[9] vagy 33-ban (amikor a volt császári kegyenc valamennyi támogatójával leszámoltak)[1] Utóbbi esetben a ceremóniára július közepe és augusztus közepe között kerülhetett sor.[10] Az eseményen maga Tiberius is részt vett, ami nagy megtiszteltetés volt, mert az öreg császár ideje nagy részét Caprin töltötte.[11] Claudilla valószínűleg követte férjét, aki szintén a Capri-beli császári palotákban lakott.[12]

Halála

[szerkesztés]

Claudilla első szülésébe mind ő, mind a gyermeke belehalt.[13] Halálának éve nem ismert, feltételezések szerint 34-ben,[14] 36-ban,[15] vagy 37 elején történhetett.[16] Cassius Dio szerint Caligula még előtte elvált tőle, más történetírók azonban nem erősítik meg ezt az állítását.[17][18]

A rendelkezésre álló források alapján nehéz megítélni halálának hatását Caligulára,[3] aki a jelek szerint csak ezután kezdte el viszonyát Ennia Thrasyllával, Macro testőrparancsnok feleségével.[19][20] Dio és Tacitus is azt állítja, hogy Macro maga mutatta be neki a feleségét, így feltételezhető, hogy a testőrparancsnok Caligula esendő lelkiállapotát akarta kihasználni, hogy Ennia vigasztalása által befolyást szerezzen az ifjú trónörökös felett.[12]

Egyes, nem megbízható ókori források szerint Caligula azért utasította öngyilkosságra apósát 37-ben, hogy Claudillának fájdalmat okozzon.[21]

Claudilla arcképével nem bocsátottak ki pénzérméket, mivel még azelőtt meghalt, hogy férje trónra lépett volna (bár hamis pénzeken szerepelt).[22][23]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Barrett (1989), p. 32
  2. ↑ Tacitus, Book 6 p20
  3. ↑ a b c Winterling, Aloys. Caligula: A Biography. Univ of California Press, 45. o. (2015). ISBN 9780520287594 
  4. ↑ a b Baring-Gould, Sabine. The Tragedy of the Caesars: A Study of the Characters of the Caesars of the Julian and Claudian Houses. Scribner, 355. o. (1895) 
  5. ↑ Craven, Maxwell. The Imperial Families of Ancient Rome. Fonthill Media (2019) 
  6. ↑ Barrett, Anthony A.. Caligula: The Corruption of Power, Roman Imperial Biographies. Routledge, 32. o. (2002). ISBN 9781134609888 
  7. ↑ Wiseman, Timothy Peter. Roman Studies: Literary and Historical, illustrated, Collected classical papers, University of Michigan: F. Cairns, 89. o. (1987). ISBN 9780905205625 
  8. ↑ The Cambridge Ancient History, illustrated, reworked, Cambridge University Press, 219. o. (1996). ISBN 9780521264303 
  9. ↑ (1998) „Caligula and his Wives”. Latomus 57 (1), 109–126. o. JSTOR 41538212. 
  10. ↑ Sekunda, Nick. Corolla Cosmo Rodewald. Foundation for the Development of Gdańsk University, 154. o. (2007). ISBN 9788375310603 
  11. ↑ Barrett, Anthony. Lives of the Caesars. Wiley, 62. o. (2008). ISBN 9781405127554 
  12. ↑ a b Barrett, Anthony A.. Caligula: The Corruption of Power, Roman Imperial Biographies. Routledge, 34. o. (2002). ISBN 9781134609888 
  13. ↑ Suetonius, 12.2
  14. ↑ Ferrill (1991), p. 90
  15. ↑ Ferrill (1991), p. 106
  16. ↑ Garzetti (1974), p. 86
  17. ↑ Smallwood, Edith Mary. Philonis Alexandrini Legatio Ad Gaium. Brill Archive, 13. o. (1970) 
  18. ↑ Wardle, David. Suetonius' Life of Caligula: A Commentary, Collection Latomus: Revue d'études latines. University of Michigan: Latomus, 145. o. (1994). ISBN 9782870311653 
  19. ↑ Winterling, Aloys. Caligula: A Biography. Univ of California Press, 48. o. (2015). ISBN 9780520287594 
  20. ↑ Adams, Geoff W.. The Roman Emperor Gaius "Caligula" and His Hellenistic Aspirations. Universal-Publishers, 136. o. (2007). ISBN 9781599424231 
  21. ↑ Baring-Gould, Sabine. The Tragedy of the Caesars: A Study of the Characters of the Caesars of the Julian and Claudian Houses. Scribner, 399. o. (1895) 
  22. ↑ Mathews, George D.. The Coinages of the World: Ancient and Modern. Scott & Company, 279. o. (1876) 
  23. ↑ Humphreys, Henry Noel. The Coin Collector ́s Manual, or guide to the numismatic student in the formation of a cabinet of coins. H.G. Bohn, 639. o. (1853) 

Irodalom

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Junia Claudilla című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Iunia_Claudilla&oldid=27291581”