Ugrás a tartalomhoz

Iszlamista Dzsihád Mozgalom Palesztinában

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iszlamista Dzsihád Mozgalom Palesztinában
(حركة الجهاد الإسلامي في فلسطين)
Adatok
ElnökFathi Shaqaqi (1981–1995)
Ramadan Shalah (1995–2018)
Ziyad al-Nakhalah (2018–)
Abd Al Aziz Awda (1981–)
Alapítva1987
Tagok száma8,000
Ideológia
Politikai elhelyezkedésTerrorszervezetnek tekinti Ausztrália, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Izrael, az Európai Unió, Új-Zéland, Japán és az Egyesült Királyság
Gázai övezet politikai élete
Weboldala

Az Iszlamista Dzsihád Mozgalom Palesztinában (arabul: حركة الجهاد الإسلامي في فلسطين) vagy Palesztin Iszlamista Dzsihád (PIJ) egy damaszkuszi palesztin iszlamista szervezet, amelyet 1981-ben alapítottak. A PIJ, a Hamász és hat további szervezet tagjai a Palesztin Erők Szövetségének, amelyek elutasítják az Oslói Egyezményt.[1] A PIJ nem támogatja a két állami megoldást, Izrael pusztulása a célja.[2] Nem tagja a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek.

A PIJ-t terrorszervezetnek tekinti többek között az Egyesült Államok,[3] az Európai Unió,[4] az Egyesült Királyság,[5] Japán,[6] Kanada és Izrael is.[7] Többször is megtámadtak már izraeli civileket, amelyre az IDF gyakran válaszolt.

Irán a PIJ legnagyobb pénzügyi támogatója,[8][9] amely mellett Szíria is adott juttatásokat a szervezetnek. A PIJ megköszönte a támogatást a Hezbollahnak, a Dél-szudáni iszlamista ellenállásnak és kiemelve Haszan Naszr Alláhnak.

Tevékenység

[szerkesztés]

Háborús tevékenységek

[szerkesztés]

A Palesztin Iszlamista Dzsihád több háborús tevékenységet is magára vállalt. Több, mint 30 öngyilkos merényletet vittek véghez. 2001-ben a Hamásszal ellentétben folytatta öngyilkos merényleteit, mikor az szüneteltette ilyen tevékenységeit. A szervezet tevékenysége nemzetközi jog alatt illegálisnak számít.

Támadások listája

[szerkesztés]
  • 1987 augusztusa: a PIJ magára vállalta egy izraeli parancsnok meggyilkolását a Gázai övezetben.[1]
  • 1989 júliusa: Tel-Aviv és Jeruzsálem közötti buszvonal megtámadása, legalább 14-en meghaltak (két kanadai, egy amerikai) és több tucatnyi ember megsérült. Ugyan öngyilkos merényletnek tervezték, az elkövető túlélte.[10]
  • 1990. február 4.: a PIJ magára vállalt egy lövöldözést Egyiptomban, amelyben 11 ember elhunyt és 17 megsérült.[11]
  • 1992 februárja: a Vasvillák éjszakáján meggyilkoltak három alvó izraeli katonát késekkel, baltákkal és egy vasvillával.
  • 1993 decembere: megöltek egy izraelit, David Mashrati-t egy busz megtámadása alatt.
  • 1994 áprilisa: felrobbantottak egy autóbombát, amelyben meghalt 9 ember és megsérült 50.
  • 1995 januárja: bombatámadás Netánja közelében, amelyben meghalt 18 katona és 1 civil.[12]
  • 1995 áprilisa: bombatámadás Netzarimban és Kfar Daromban. Az első bomba megölt 8 embert (többek között az amerikai Alisa Flatow-t) és 30-an megsérültek egy izraeli buszon. A második támadás egy autóbomba volt, amelyben 12-en megsérültek.
  • 1996 márciusa: bombatámadás egy Tel-Aviv-i bevásárlóközpontban, amelyben meghaltak 20-an és 75-en megsérültek.
  • 2000 novembere: autóbomba Jeruzsálemben egy piacon, amelyben meghaltak ketten és 10-en megsérültek.[13]
  • 2002 márciusa: bombatámadás, amelyben meghalt 7 ember és 30-en megsérültek egy Názáretbe tartó buszon.[13]
  • 2002 júniusa: 18 embert megöltek a Megiddo-csomópontban.[12]
  • 2002 júliusa: duplatámadás Tel-Avivban, amelyben öten meghaltak és 40-en megsérültek.
  • 2002 novembere: 12 katona és biztonsági személy meghalt egy hebroni támadásban.[14]
  • 2003 májusa: 3 ember meghalt és 83 megsérült egy öngyilkos merényletben Afulában.
  • 2003 augusztusa: bombatámadás, amelyben meghalt 21 ember és 100 megsérült egy jeruzsálemi buszon.[13]
  • 2003 októbere: egy bomba megölt 22 embert és 60-an megsérültek egy haifai étteremben.
  • 2005 októbere: egy bombatámadás egy haderai piacon, amelyben 7-en elhunytak és 55-en meghaltak.
  • 2006 áprilisa: egy bomba megölt 11 embert és 70-en megsérültek Tel-Avivban.
  • 2007 januárja: az Al-Aksza Mártírjainak Brigádja és a PIJ is magára vállal egy öngyilkos merényletet egy eilati pékségben, amelyben meghaltak 3-an.[12]
  • 2007 júniusa: egy sikertelen támadás az IDF ellen, egy Gáza és Izrael közti átkelőhelyen, mikor el akartak rabolni katonákat. az Al-Kudsz Brigád és az Al-Aksza Mártírjainak Brigádja vélhetőleg felhasználnak egy "TV" és "PRESS" feliratú autót, hogy megtámadjanak egy katonai tornyot. Az IDF megölt egy terroristát, míg a többiek elmenekültek. Sok újságíró negatívan reagált a felhasznált autóra. A Közel-keleti Human Rights Watch Sarah igazgatója Sarah Leah Whitsonn a következőt mondta: "Felhasználni egy autót újságírói feliratokkal, hogy katonai támadást vigyenek véghez, a háborús törvények megszegése és veszélyezteti az újságírókat."[15] A szervezet tagadta, hogy feliratozták volna az autót.[16]
  • 2009. március 26.: két Iszlamista Dzsihád-tagot bebörtönöztek "izraeli pilóták és tudósok tervezett meggyilkolásáért."
  • 2012. november 15.: az Iszlamista Dzsihád kilőtt két Fajr-5-ot Tel-Aviv felé Gázából, egy egy lakatlan területen landolt, a másik pedig a tengerben.[17]
  • 2013. június 24.: hat rakétát lőttek Izraelbe.[18][19][20]
  • 2014 márciusa: a PIJ és további iszlamista csoportok több, mint 100 rakétát lőttek Dél-Izraelbe. Március 14-én March Shalah bejelentette, hogy a támadást a Hamásszal együtt hozták létre.[21]

Szociális tevékenységek

[szerkesztés]

Az Iszlamista Dzsihád több hívő szervezetet is irányít palesztin területeken, amelyen társadalmi szervezetként vannak regisztrálva, mecseteket, iskolákat és kórházakat működtetnek, amelyek ingyenes szolgáltatásokat ajánlanak.[22] Mint egyéb iszlamista szervezetek, ezeket a Palesztin Nemzeti Hatóság bezáratott többet is.[22] Egy óvodai évzárón gyerekeket katonai ruhákba öltöztek, Izrael ellenes szlogeneket kiabáltak, fegyvereket lengettek és arról beszéltek, hogy felrobbantanák magukat, hogy megöljék a cionistákat.[23]

Az Iszlamista Dzsihád több nyári tábort is szervez gyerekeknek. 41 nyári tábort nyitottak összesen, amelyekre 2010-ben 10,000 gyerek jelentkezett.[24]

Fontos tagok

[szerkesztés]

Főtitkárok

[szerkesztés]
  • Fathi Shaqaqi: a PIJ alapítója, 1981–1995, Moszad emberei meggyilkolták.
  • Ramadan Shalah: a PIJ alapítója, 1995–2018.
  • Ziyad al-Nakhalah: 2018–napjainkig.

További tagok

[szerkesztés]
  • Mahmoud Tawalbe: vezető Jeninben, meggyilkolva a Defensive Shield hadművelet alatt egy IDF Caterpillar D9 által, 2002-ben.
  • Mahmoud Seader: vezető Hebronban.
  • Hanadi Jaradat: női öngyilkos merénylő, elkövette a Maxim éttermi merényletet 2003. október 4-én.
  • Mohammed Dadouh: gázai parancsnok, meggyilkolva Izrael által, 2006. május 21.
  • Mahmoud al-Majzoub: a Shura Tanács tagja, egy autóbomba ölte meg, 2006. május 26-án.
  • Husam Jaradat: janini parancsnok, meggyilkolva Jeninben, 2006. augusztus 30-án.[25]
  • Ayman al-Fayed: parancsnok a Gázai övezetben, meggyilkolva a Bureij-i menekülttáborban, 2008. február 16-án.[26]
  • Khaled Shalan: parancsnok, akit megölt egy izraeli rakétatámadás, amely eltalálta autóját, 2009. március 4-én.[27]
  • Baha Abu al-Ata: vezető, akit egy izraeli rakétatámadás ölt meg Gázában, 2019. november 12-én.[28]
  • Akram al-Ajouri: vezető, aki túlélt egy izraeli rakétatámadást Damascusban 2019. november 12-én, de lánya és fia meghalt.[29]
  • Khaled al-Batsh: a PIJ jelenlegi vezetője a Gázai övezetben.[30]

Lásd még

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b „Who are Islamic Jihad?”, 2003. június 9. (Hozzáférés: 2021. május 13.) (brit angol nyelvű) 
  2. ↑ Department, Attorney-General’s: Palestinian Islamic Jihad (ausztrál angol nyelven). www.nationalsecurity.gov.au. [2021. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  3. ↑ Department Of State. The Office of Electronic Information, Bureau of Public Affairs: Foreign Terrorist Organizations (angol nyelven). 2001-2009.state.gov. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  4. ↑ Council Decision of 21 December 2005. web.archive.org, 2009. február 5. [2009. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  5. ↑ Home Office | Security website | Independent reviews of legislation. web.archive.org, 2006. szeptember 9. [2006. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  6. ↑ Japan's Foreign Policy. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  7. ↑ Islamic Jihad. haaretz.com. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  8. ↑ THE TERRORIST CONNECTION - IRAN, THE ISLAMIC JIHAD AND HAMAS. fas.org. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  9. ↑ NCTC Home. www.dni.gov. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  10. ↑ Rome News-Tribune - Google Hírek Archívumkereső. news.google.com. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  11. ↑ 1990 Global Terrorism: Middle East Overview. fas.org. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  12. ↑ a b c Palestinian Islamic Jihad - Council on Foreign Relations. web.archive.org, 2009. január 22. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  13. ↑ a b c The Listing of Palestinian Islamic Jihad. web.archive.org, 2008. augusztus 24. [2008. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  14. ↑ Hebron ambush scene dubbed `Death Alley' (angol nyelven). Haaretz.com. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  15. ↑ Gaza: Armed Palestinian Groups Commit Grave Crimes (Human Rights Watch, 13-6-2007). web.archive.org, 2008. november 7. [2008. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  16. ↑ Journalists slam use of 'press vehicle' by Gaza militants. web.archive.org, 2007. szeptember 27. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  17. ↑ Rockets hit near Tel Aviv as Gaza death toll rises | Reuters. web.archive.org, 2014. december 18. [2014. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  18. ↑ 6 Gaza rockets hit south; IDF retaliates (angol nyelven). Ynetnews, 2013. június 23. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  19. ↑ Six rockets fired from Gaza towards Israel's South (amerikai angol nyelven). The Jerusalem Post | JPost.com. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  20. ↑ staff, T. O. I.: Six rockets fired from Gaza explode in southern Israel (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  21. ↑ Algemeiner, The: Islamic Jihad Leader: Israel Attack Coordinated With Hamas; Despite Truce, Threatens ‘Beyond’ Tel Aviv (amerikai angol nyelven). Algemeiner.com. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  22. ↑ a b Benoit Challand: Palestinian Civil Society: Foreign donors and the power to promote and exclude. 2008–12–02. ISBN 978-0-203-88456-0 Hozzáférés: 2021. május 13.  
  23. ↑ Gaza kindergartners want to 'blow up Zionists' (angol nyelven). Ynetnews, 2012. június 12. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  24. ↑ Jihad summer camp: Sand, soccer and the Zionist enemy (angol nyelven). Haaretz.com. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  25. ↑ Samtal med en terrorist. web.archive.org, 2007. szeptember 27. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  26. ↑ „Blast kills senior Gaza militant”, 2008. február 16. (Hozzáférés: 2021. május 13.) (brit angol nyelvű) 
  27. ↑ Senior Jihad man, 14 others die in IDF strikes (angol nyelven). Ynetnews, 2008. december 29. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  28. ↑ Israel kills Islamic Jihad leader in Gaza, Iran-backed militants respond with rockets (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  29. ↑ staff, T. O. I.: Islamic Jihad says senior commander targeted in Damascus strike, son killed (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
  30. ↑ staff, T. O. I.: Islamic Jihad leader warns of escalation if Israel doesn’t meet understandings (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2021. május 13.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Iszlamista_Dzsihád_Mozgalom_Palesztinában&oldid=27072123”