Isteni erények
Az isteni erények (más néven: teológiai erények) a keresztény vallásban a hit, a remény és a szeretet.
Isteniek, mert a forrásuk, a tárgyuk és céljuk Isten; ebből következően nem az emberi természetből fakadnak. A keresztény ember erkölcsi cselekvését az isteni erények alapozzák meg, lelkesítik és határozzák meg.[1]
A művészetekben gyakran nőalakban ábrázolják őket a következő jellemző szimbólumokkal:[2]
- hit: kereszt, felfele mutató kéz, gyertya
- remény: hárfa, horgony, pálma, fáklya
- szeretet: lángoló szív, gyerekek, gyümölcsszedés
Az isteni erények megjelennek az Újszövetségben, Pál apostolnak a korinthosziakhoz írt első levelében.[3]
Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig a legnagyobb a szeretet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/I/isteni%20er%C3%A9nyek.html
- ↑ Archivált másolat. [2013. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
- ↑ Pál első levele a korinthosziakhoz (1Kor 13,13)