Ugrás a tartalomhoz

Isépy család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Magyarizsépi Isépy család címere a 17. század óta

Az Isépy család (latinul gens de [Magyar-]Isép) egy ősi magyar nemesi család. A Zemplén vármegyei Magyarizsép nevű település (ma Szlovákia; Nižný Žipov) volt a névadó birtokuk.

Név

[szerkesztés]

Többféle módon írták a latin dokumentumok a család nevét: Isypi, Isipi, Isepi stb. A hivatalos írásmód az „Isépy“, amelyik a fonetikailag helyes „Izsépy“-nek az archaikus változata.[1] Etimológiailag vagy a görög Εὐσέβειος-ra, ill. a latin Eusebius-ra,[2] amit a magyar Özsébnek ismer, vagy a József névre vezethető vissza.[3]

Történelem

[szerkesztés]
Isépy Sztáncs és utódai (Karácsony 1900, 256).

Az Isépyek a Bogát-Radvány nemzetségből váltak ki a 13. században. A nemzetség hat családra oszlott fel: a Cseleji, Monoky, Rákóczy és három Isépy-ágba.[4] Azon Isépy-ágon kívül viszont, amelyikből a család mai tagjai származnak, mindegyik család kihalt. Ezen ág őse Isépy Sztáncs, akinek nevét az Isztáncs település őrzi a mai napig, a 13. század elején tűnik fel.[5] A 14./15. században 42 helységgel bír a család Zemplén és Sáros várgegyékben.[6] 1401-ben püspöki donácziót kapott Éralján.[7] A 20. század elejéig és részben a Beneš-dekrétumok alkalmazásáig az Isépy családnak többekközt Magyarizsépen, Barancson, Homonnán, Szinnán, Éralján, Kistoronyán, Cékén es Tőketerebesen volt birtoka.

A 14. század elején Isépy Mátyus hosszadalmas jogi csatát vívott Rákóczy Balázzsal Rákócz, Morva, (Alsó-)Körtvélyes, Arács (egykor Rákóc és Körtvélyes között) és Sink („Synk”) falvak birtoklásáért. Az első, ezekre az eseményekre utaló oklevél 1328-ból származik, és már egy persorozat első szakaszának végét említi.[8] Megemlíti a Rákóczon tartott istenítéletet is, amely az ellenfelek között párbaj formájában zajlott le (in dicte possessionis Rakolch facto duelli sortilegio) számos nemes jelenlétében és I. Károly király képviseletében. (in presencia regie maiestatis), először lóháton és nehéz páncélban (super equis et in armis militaribus), majd kalapácsokkal folytatott közelharcban (lancealibus preliis derelictis ictus fortissimos per clavas bulgaricales super se recepissent), de anélkül, hogy döntés született volna. 1328. július 19-én a felek az országbíró (iudex curiae) jelenlétében egyezségre jutottak, amelynek alapján Rákóczy Balázs átadta az arácsi birtokot Isépy János fiainak, Mátyusnak és Lukácsnak, akik cserébe lemondtak a Rákóc, Körtvélyes, Morva és Sink birtokokra vonatkozó igényeikről.[9] Az egri káptalan 1329. január 8-án Isépy Mátyust és Lukácsot nevezte ki az arácsi birtokaikra, és megerősítette velük a birtokhatárokat.

Az Isépy család tagjainak története a későbbi századokban végig nyomon követhető, de jelentős közéleti szerepet már nem játszottak egészen a 19. századig.[10]

Címer

[szerkesztés]
Az Isépy család genealógiája a 17–20. század elejéig, táblázat I. (Kempelen B., Magyar Nemes családok, V. Budapest 1913, 196. o.)
Az Isépy család genealógiája a 17-20. század elejéig, táblázat II. (Kempelen B., Magyar Nemes családok, V. Budapest 1913, 197. o.)

A család a 17. század óta a Zempléni levéltárban megtalálható címerpecsét, illetve -leírás alapján használta címerét: Kék címerpajzson fehér lovon ülő piros lovag, akinek jobb kezében kard, baljában egy levágott fej.[11] A család címerpecsétje a Pest Vármegyei Levéltárában is megtalálható.[12]

Isépy László (1861-1928) címeres könyvjegye

Érdekesség

[szerkesztés]

Az Isépy család többször szerepel Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényében.

Nevezetes személyiségek

[szerkesztés]
  • Isépy János, Sztáncs fia, comes, és 1229-ben udvari tárnok.[13]
  • Isépy Ilona (1834–1891), Karsa Ferenc felesége.
  • Isépy László (1861–1928), huszár ezredes, a Ludovika Akadémia oktatója (német és francia) és hobby fényképész (képei ritka betekintést nyújtanak hivatalos és magánéletbe a monarchia végén; https://pastonglass.com/).
  • Isépy Aladár (1881–1950), vitéz, altábornagy, Budapest várparancsnoka (1929–1935).[14]
  • Dr. Isépy Tivadar Vilmos (1889–1955), tengerész kapitány, a Magyar Királyi Folyamerők hadbiztos ezredese.[15]
  • Isépy Natália ("Nata") (1901–1977), költő, újságíró, színész, rádiójáték-író.[16]
  • Dr. Isépy Tamás (1924–2004), magyar ügyvéd, politikus. 1990-től haláláig országgyűlési képviselő, 1995 és 1997 között a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője. 1990 és 1994 között az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára.[17]
  • Dr. Isépy István (1942–2022), az ELTE Füvészkert igazgatója, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének alapító tagja.[18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Kázmér M., Régi magyar családnevek szótára, XIV-XVII. század, Budapest 1993, s.v. Izsépi, 505. 
  2. ↑ Isépy Aladár, The Chronicle of the Isépy Family from their ancient origins to the 20th Century, Budapest 1948, 25. 
  3. ↑ Kázmér M., Régi magyar családnevek szótára, XIV-XVII. század, Budapest 1993, s.v. Izsep, 505. 
  4. ↑ Karácsonyi J., A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, Budapest 1900, 248-260. 
  5. ↑ Karácsonyi J., A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, Budapest 1900, 256/7 és Isépy A., The Chronicle of the Isépy Family from their ancient origins to the 20th Century, Budapest 1948, 33. 
  6. ↑ Reiszig, E., Zemplén vármegye nemes családjai, Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város, (= S. BOROVSZKY [ed.], Magyarország vármegyéi és városai – Magyarország mongráfiája, vol. 21), Budapest 1905, 516–545, 531. 
  7. ↑ Reiszig E., Zemplén vármegye nemes családjai, in: Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város, (= S. Borovszky [ed.], Magyarország vármegyéi és városai – Magyarország mongráfiája, vol. 21), Budapest 1905, 516–545, 531.
  8. ↑ Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis, Anjoukori Okmánytár, II (AD 1322-1332), ed. Imre Nagy, Budapest 1881, 380-82-ik o., 338-s dokumentum.
  9. ↑ Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis, Anjoukori Okmánytár, II (AD 1322-1332), ed. Imre Nagy, Budapest 1881, 444-45. o., 389-s dokumentum.
  10. ↑ Isépy Aladár, The Chronicle of the Isépy Family from their ancient origins to the 20th Century, Budapest 1948.
  11. ↑ Csoma J. 1904: Magyar Nemzetségi czímerek. Budapest, 47 és Zempléni Levéltár archívuma, #1782.pr.Pol.87.pag.207.108.
  12. ↑ Kempelen, B., Magyar nemes családok. 5, Hé - Kezy, Budapest 1913 (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/5-kotet-7C52/isepi-magyarisepi-8AD9/) 
  13. ↑ Reiszig, E., Zemplén vármegye nemes családjai, Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város, (= S. BOROVSZKY [ed.], Magyarország vármegyéi és városai – Magyarország mongráfiája, vol. 21), Budapest 1905, 516–545, 531. 
  14. ↑ A. Isépy, The Chronicle of the Isépy Family from their ancient origins to the 20th Century, Budapest 1948, 100 (https://www.yumpu.com/en/document/read/11862059/the-chronicle-of-the-isepy-family-from-their-szieberts-family-), J. Bocan, Aladár Isépy a čaro rdokmeňa (= A. I. és a genealógia varázsa), in: Retroperspektíva, 2020 (https://retrospektiva.eu/aladar-isepy-a-caro-rodokmena/) és Helgert I., A Budapesti Honvédhelyőrség Parancsnoksága 1849-1999, Budapest 2000, 12. 
  15. ↑ A m. kir. honvédség és csendőrség tisztjeinek és hasonlóállásúaknak 1944. évi rangsorolása: lezárás ideje 1944. február 1., a tábornokokra vonatkozólag 1944. évi július hó 1-e, Budapest 1944, S. 892 és Isépy A., The Chronicle of the Isépy Family from their ancient origins to the 20th Century, Budapest 1948, 104.
  16. ↑ Isépy Natália – egy elfelejtett kassai költő. (Hozzáférés: 2024. július 2.)
  17. ↑ https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/03/isepy-tamas-politikai-oroksege (Hozzáférés: 2024. március 23.)
  18. ↑ ELTE - In memooriam Isépy István. (Hozzáférés: 2023. október 4.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Isépy_család”