Irsy László
| Irsy László | |
| Született | 1895. szeptember 4. Somlójenő |
| Elhunyt | 1981. április 24. (85 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | építész, építészeti szakíró |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1921) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (20/2-1-694)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Irsy László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Irsy László, vitéz (Somlójenő, 1895. szeptember 4. – Budapest, 1981. április 24.) építész, építészeti szakíró.
Életpályája
[szerkesztés]Családneve 1930-ig Irsik volt. Az első világháborúban különböző frontokon harcolt. 1921-ben szerzett építészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen, ahol 1922–1929 között tanársegéd, majd adjunktus volt (a II. sz. épületszerkezeti tanszéken). 1929-től a budapesti felső építőiskola tanára, 1935–1936 között igazgatója volt. 1930-ban kapott vitézi címet. 1936–1937 között az Iparügyi Minisztérium XV. ügyosztályának helyettes vezetőjeként szolgált. 1937-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke volt. 1940–1944 között a Magyar Építőművészet című folyóiratot szerkesztette. 28 tervpályázaton nyert díjat. 1950-től az Erőmű Tervező Iroda építésze, irodavezetője, majd főépítésze volt nyugalomba vonulásáig.
Épületei
[szerkesztés]- 18 templomot tervezett:
- Balatonföldvár
- Isaszeg
- Komló
- Maglód
- Nagytarcsa
- Pusztaszabolcs
- Rákoshegy
- Szilasbalhás
- Veszprém, Árpád-házi Szent Margit Templom stb.
- a Katholikus Tanáregyesület székháza
- a Szent Gellért Kollégium (Budapest)
- az alberti és ordasi elemi iskola
- a kereskedelemügyi minisztérium üdülőháza
Főbb írásai
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Pusztaszabolcs
- Katolikus lexikon