Ugrás a tartalomhoz

Iriomote-szigeti macska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iriomote-szigeti macska
Kitömött példány
Kitömött példány
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Macskaformák (Felinae)
Nem: Prionailurus
Faj: P. bengalensis
Alfaj: P. b. iriomotensis
Tudományos név
Prionailurus bengalensis iriomotensis
(Imaizumi, 1967)
Szinonimák
  • Mayailurus iriomotensis Imaizumi, 1967
  • Prionailurus iriomotensis (Imaizumi, 1967)
  • Prionailurus bengalensis euptailura (Elliott, 1871)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Iriomote-szigeti macska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Iriomote-szigeti macska témájú kategóriát.

Az Iriomote-szigeti macska (Prionailurus bengalensis iriomotensis vagy Prionailurus bengalensis euptailura) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába tartozó leopárdmacska (Prionailurus bengalensis) egyik alfaja.[1]

Japánul Iriomote jamaneko (西表山猫), azaz „Iriomote hegyimacska”.[2][3]

Rendszertani besorolása

[szerkesztés]

1967-ben Dr. Imaizumi Josinori bejelentette, hogy felfedezett egy új macskafajt, a Mayailurus iriomotensis-t. A japán zoológus szerint ez az állat a macskák egy ősi vonalát képviselte, mely 10-3 millió évvel ezelőtt fejlődött ki. Azonban a későbbi kutatók az alaktanát és viselkedését, később pedig a genetikai összetevőjét vizsgálva rájöttek, hogy nem egy máig megmaradt ősállatról van szó, hanem egy modern Prionailurus-ról. Azóta ezt a macskát egyesek önálló fajként, mások pedig a leopárdmacska alfajaként írták le.

A pontos rendszertani besorolására akkor derült fény, amikor is elvégezték a mitokondriális-DNS- és riboszomális RNS-vizsgálatokat, valamint feltérképezték a citokróm-b nevű gént. Ezekből kitudódott, hogy az iriomote-szigeti macska és a leopárdmacska egy és ugyanazt a fajt alkotják. A genetikai adatokat összevetve a tengeri geológiai adatokkal, a kutatók megtudták, hogy körülbelül 240-20 ezer évvel ezelőtt az Iriomote nevű sziget össze volt kötve a kontinentális Ázsiával; tehát az alfaj a törzsalfajtól körülbelül 200-180 ezer évvel ezelőtt válhatott le. Mivel ez igen rövid idő, a két macska között nincs elég genetikai különbség ahhoz, hogy az iriomote-szigeti macskát önálló fajnak tekintsük.

Még újabb vizsgálatok szerint nem egy elszigetelt szigeti alfaj, hanem a kontinentális Prionailurus bengalensis euptailura (Elliott, 1871) alfajnak egy szigeti állománya.[4][5][6]

Előfordulása

[szerkesztés]

Az iriomote-szigeti macska, amely valójában része a Prionailurus bengalensis euptailura alfajnak, az Iriomote szigeten is honos; ez a japán Okinava prefektúrához tartozik. Elszigeteltsége és rejtőzködő életmódja miatt viszonylag későn, 1967-ben fedezték fel.[7][8][9][10][11][12][13][14][15]

Megjelenése

[szerkesztés]

Bundája a hátán sötétszürke vagy világosbarna színű, sötét hosszanti pontok díszítik. A hasa és a végtagjainak belső fele világosabb árnyalatú. Az állán fehér szőrzet van. A hím 50-60 centiméter hosszú és 3,5-5 kilogramm tömegű, míg a nőstény hossza 50-55 centiméter és testtömege 3-3,5 kilogramm. A farokhosszuk 23-24 centiméter. Hosszúkás állat rövid végtagokkal, és lekerekített fülekkel. 28 foga van.[7][8][9][10][16][17][18]

Életmódja

[szerkesztés]

Az egyetlen szigeten, amelyen előfordul, 300-460 méter magas hegyek találhatók; ezeket szubtrópusi örökzöld erdők borítják. A partok mentén és a folyótorkolatokban mangroveerdők terülnek el. Az élőhelye körülbelül 290 négyzetkilométernyi, ebből pedig az ember is kivette a részét, úgyhogy ez a macska egy nagyon kis helyre szorult vissza. Főleg fákon mászik, de ha muszáj, úszni is jól tud. Általában hajnalkor és sötétedéskor jár vadászni, a nappalt átalussza.[7][7][8][10][14][19]

Táplálkozása

[szerkesztés]

Étlapján szerepelnek repülőkutyák, kisebb madarak, rágcsálók, vakondgyíkok, kétéltűek és rákok.[20][21][21][22]

Szaporodása

[szerkesztés]

A szaporodási időszaka alatt nappal is mozog. Ez az időszak decembertől márciusig tart, de a párzások zöme főleg januárban-februárban van. A kismacskák általában április-június között jönnek világra. Egy alomban 1-3 kölyök van. Az anyaállat faodúban vagy barlangban hozza világra kölykeit. Az elválasztás 11 hónap után következik be. 22 hónaposan válnak ivaréretté. Fogságban a legidősebb példány 15 évet és 1 hónapot élt.[8][18][23][24][25]

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az iriomote-szigeti macska nagyon ritka, 2008-ban körülbelül 250 példánya élt, ezért a Természetvédelmi Világszövetség a súlyosan veszélyeztetett fajok közé sorolja.[1][26]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Prionailurus bengalensis ssp. iriomotensis. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2016.1. International Union for Conservation of Nature, 2016
  2. 今泉(1994), Pp.8–13, Pp. 144-147
  3. 戸川(1972), Pp.13–92
  4. (2017) „A revised taxonomy of the Felidae: The final report of the Cat Classification Task Force of the IUCN Cat Specialist Group”. Cat News Special Issue 11. 
  5. Ellerman, J. R., Morrison-Scott, T. C. S. (1966). Checklist of Palaearctic and Indian mammals 1758 to 1946. Second edition. British Museum of Natural History, London. Pp. 312–313
  6. Tamada, T. (2006). „Molecular Diversity and Phylogeography of the Asian Leopard Cat, Felis bengalensis, Inferred from Mitochondrial and Y-Chromosomal DNA Sequences”. Zoological Science 25, 154–163. o. DOI:10.2108/zsj.25.154. PMID 18533746. 
  7. a b c d 今泉, 吉典. 動物大百科1 肉食類 (japán nyelven). 平凡社 (1986). ISBN 4582545017 
  8. a b c d 小原, 秀雄. 動物世界遺産 レッド・データ・アニマルズ4 インド、インドシナ (japán nyelven). 講談社 (2000). ISBN 4062687542 
  9. a b 今泉, 吉典. 世界の動物 分類と飼育2 (食肉目) (japán nyelven). 東京動物園協会 (1991). ISBN 4886220614 
  10. a b c 沖縄県の絶滅のおそれのある野生生物(レッドデータおきなわ)-動物編- (japán nyelven) (pdf) pp. 25–27. 沖縄県文化環境部自然保護課編, 2005. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  11. 加藤, 陸奥雄. 日本の天然記念物 (japán nyelven). 講談社, 622–623. o. (1995). ISBN 4061805894 
  12. (1996) „遺伝子からみたイリオモテヤマネコとツシマヤマネコの渡来と進化起源” (japán nyelven). 地學雜誌 105 (3), 355–362. o, Kiadó: 社団法人東京地学協会. ISSN 0022-135X. (Hozzáférés: 2012. június 3.) 
  13. 環境省 自然環境局 生物多様性センター: 絶滅危惧種情報(動物)- イリオモテヤマネコ - (japán nyelven). [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 8.)
  14. a b インターネット自然研究所: イリオモテヤマネコ (japán nyelven). [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
  15. 今泉, 忠明. イリオモテヤマネコの百科 (japán nyelven). Data House, 50–75. o. (1994). ISBN 4887182856 
  16. 今泉, 忠明. イリオモテヤマネコの百科 (japán nyelven). Data House, 7–48. o. (1994). ISBN 4887182856 
  17. 琉球新報: イリオモテヤマネコ、歯年輪で年齢判別 (japán nyelven). [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
  18. a b 今泉, 忠明. イリオモテヤマネコの百科 (japán nyelven). Data House, 119–157. o. (1994). ISBN 4887182856 
  19. 今泉, 忠明. 野生ネコの百科 (japán nyelven). Data House (2004). ISBN 978-4887187726 
  20. 財団法人 自然環境研究センター. イリオモテヤマネコBOOK (japán nyelven). 株式会社高陽堂印刷 (2006) 
  21. a b 今泉, 忠明. イリオモテヤマネコの百科 (japán nyelven). Data House, 75–117. o. (1994). ISBN 4887182856 
  22. 安間, 繁樹. 琉球列島 生物の多様性と列島のおいたち (japán nyelven). 東海大学出版会, 112–147. o. (2001). ISBN 978-4-48601555-0 
  23. Schmidt, K., Nakanishi, N.,Izawa, M., Okamura, M., Watanabe, S., Tanaka, S. Doi, T. (2009). The reproductive tactics and activity patterns of solitary carnivores: the Iriomote cat[halott link]. Journal of Ethology 27: 165–174.
  24. 西表野生生物保護センター: イリオモテヤマネコについて (japán nyelven). [2019. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
  25. Ealey, M.: Oldest Iriomote wildcat dies aged 15 years one month. Ryukyu Shimpo, 2011. (Hozzáférés: 2012. május 9.)
  26. 環境省: イリオモテヤマネコ生息状況等総合調査(第4次)の結果について(お知らせ) (japán nyelven). (Hozzáférés: 2012. június 10.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Iriomote cat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]