Iproniazid
Iproniazid | |||
IUPAC-név | |||
N′-izopropilizonikotinohidrazid | |||
Kémiai azonosítók | |||
CAS-szám | 54-92-2 | ||
PubChem | 3748 | ||
ChemSpider | 3617 | ||
KEGG | D02579 | ||
ATC kód | N06AF05 | ||
Gyógyszer szabadnév | iproniazide | ||
| |||
| |||
InChIKey | NYMGNSNKLVNMIA-UHFFFAOYSA-N | ||
UNII | D892HFI3XA | ||
ChEMBL | 92401 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C9H13N3O | ||
Moláris tömeg | 179,22 g/mol | ||
Farmakokinetikai adatok | |||
Biohasznosíthatóság | ? | ||
Metabolizmus | ? | ||
Biológiai felezési idő |
? | ||
Kiválasztás | ? | ||
Terápiás előírások | |||
Jogi státusz | ? | ||
Terhességi kategória | ? (HU) | ||
Alkalmazás | ? |
Az iproniazid (Euphozid, Iprazid, Ipronid, Ipronin, Marsilid, Rivivol) a hidrazinszármazékok közé tartozó antidepresszáns hatóanyag. A monoamin-oxidáz enzim gátlásával hat (irreverzibilis, nem-szelektív MAOI).
A világ legnagyobb részében már nem használják, de Franciaországban még forgalomban van.
Történet
[szerkesztés]Eredetileg a tuberkulózis kezelésére fejlesztették ki. 1952-ben a kutatók azt vették észre, hogy az iproniazidot szedő páciensek „indokolatlanul vidámak”. Ezután antidepresszánsként hasznosították, és 1958-ban meg is kapta az engedélyt. 1961-ben visszavonták, mert elfogadhatatlanul sok májgyulladást okozott, és a májra kevésbé veszélyes gyógyszerekkel helyettesítették.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Iproniazid című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.