Ugrás a tartalomhoz

Ionity

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ionity
Típus
  • üzleti vállalkozás
  • vállalkozás
  • electric vehicle charging network
Alapítva2017. október 31.
SzékhelyMünchen
Iparágautóipar
FormaGesellschaft mit beschränkter Haftung
AnyavállalataAudi
Az Ionity weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ionity témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ionity töltőállomás a BAB A9-en; 2019. szeptember

Az Ionity GmbH egy olyan vállalat, amely elektromos autók töltőállomásainak hálózatát üzemelteti az európai autópályák mentén. Több autógyártó 2017-ben alapította meg a töltési infrastruktúra-szolgáltató (Charge Point Operator, CPO) Ionity-t azzal a céllal, hogy az elektromos mobilitást alkalmassá tegye újonnan piacra kerülő járműveinek távolsági utakra. 200 helyszínből álló első fejlesztési fázis,[1] ahol több jármű is tölthető egyszerre akár 350 töltőállomáson úgynevezett nagyteljesítményű töltés (HPC) céljából[2] kW töltőteljesítmény tölthető a 2020-as évek elején készült el. Mivel az első 300 helyszínt gyorsabban hozták létre 2020 végére, 2024 februárjában már 600 helyszínt sikerült elérni, míg 2025 végére 1000 helyszínt kívánnak elérni.[3]

Történet

[szerkesztés]

2016 végén bejelentették, hogy a legnagyobb német autógyártók a Forddal közösen európai töltőhálózat kiépítését tervezik elektromos autók számára.[4] A hálózatnak 18 országban 400 állomást kell magában foglalnia, és 2020 végére kell elkészülnie. A töltőállomások átlagos távolsága ezeken az útvonalakon nem haladhatja meg a 120-at km.[5] 2017 áprilisában az EU Bizottsága jóváhagyta egy vegyes vállalat létrehozását.[6] Az alapításban részt vett a BMW Group, a Daimler AG, a Ford Motor Company és a Volkswagen-csoport Audi és Porsche márkákkal. A Hyundai Motor Group 2019 szeptemberében csatlakozott.[7][8] Ez az öt csoport további befektetési partnereket keres, aminek eredményeként a Shell és a Renault félmilliárd eurós ajánlatot tett 2021-ben.[9]

A cég nevét 2017 novemberében hozták nyilvánosságra. A név az ion (elektromos töltésű atom[10]) és a unity (egység) szavak összerántásából származik. A Kamenz lítium-polimer akkumulátorgyártó cég, az Ionity AG korábban ezt a nevet használta,[11][10] amely 2004-ben csődbe ment, és számos utódvállalatnál folytatták.

EUROP-E néven a TEN-T folyosók mentén létesülő állomásokat az Európai Unió 20 fővel finanszírozza. A legfeljebb 195 millió eurós költségek százalékát finanszírozzák.[5] Az első töltőállomás hat 350 kW-os töltőállomással 2017 decemberében épült a dániai Aabenraában.[12] Az első töltőállomás Németországban, a 61-es autópálya Brohltal Ost helyén, január 17-én nyílt meg. Nyilvános használatra 2018 áprilisában adták ki.[13]

Az Ionity 2018 júniusa óta a Polarstern valóban zöld áramával dolgozik.[14] Ez viseli a zöld villamosenergia-címkét, amelyet különböző környezetvédelmi szervezetek támogatnak.[15]

2021 októbere óta az Ionity lehetővé teszi ügyfelei számára az ISO 15118 szabvány szerint tervezett Plug & Charge töltési és fizetési folyamat használatát. A Plug & Charge funkcióval a járműben tárolt töltési áram szerződések automatikusan felismerésre kerülnek a járműhöz kötött töltőkábelen keresztül, és a töltés engedélyezésére és számlázására használják fel.[16]

2021 novemberében a BlackRock mintegy 700 millió eurós befektetéssel az Ionity legnagyobb részvényese lett.[17]

Tarifa

[szerkesztés]
Ionity töltőállomás a BAB A20-on, „Raststätte Demminer Land”; 2023. május

Az első töltőállomásokkal végzett tesztüzemek során a töltés kezdetben 2018 szeptemberéig ingyenes volt, majd az eurózónában egy ideig 8 eurós átalánydíjért kínálták.[18] 2020 februárja óta az Ionity a legtöbb országban használati alapú árazási modellt alkalmaz, néhány országban viszont időalapú számlázást alkalmaz.[19][20]

Helyszínek

[szerkesztés]

Az első fejlesztési szakaszban 400 telephelyet kellene kialakítani több töltőállomással Európában. Ezen helyek mindegyike kettő-tíz[21] töltőponttal van felszerelve, egyes helyeken pedig már készülnek a jövőbeli bővítésekre. A töltőállomások olyan partnercégeknél találhatók, mint a Q8, Shell, MRH, OMV, Tank & Rast vagy Circle K, amelyekkel együttműködési megállapodást kötöttek.

2024 áprilisáig 616 telephely 3638 töltőponttal működött 24 európai országban.[22] A tervek szerint 2027-re több mint 1000 helyszínen 9000 töltőpontot szerelnek fel.[22]

Minden hely rendelkezik elegendő hálózati kapcsolattal ahhoz, hogy az összes töltőpontot maximális töltési teljesítménnyel lássa el, még akkor is, ha teljesen foglalt.[23] A helyszíneken rendszeresen alállomás épül.[24]

Töltőállomások

[szerkesztés]

Az Ionity töltőállomásokon mindig vannak olyan töltődugók, amelyek megfelelnek az Európai Unió által szabványként meghatározott kombinált töltési rendszernek (CCS Type 2). A 2-es típusú és az egyes esetekben szintén kínált CHAdeMO töltőportok akár 43 töltési kapacitással is rendelkeznek. kW vagy 50 kW korlátozott.[25]

Négy különböző gyártó szállítja az Ionity töltőállomásait:[26]

  • ABB (Típus: Terra HP CP500 és Terra 53 vagy 54 töltőállomásokhoz 50 kW-ig)
  • Trícium (Veefil-PK)
  • Ecoenergetyka (axon)
  • Alpitronic (HYC400 hipertöltő)

Ezeket akár 350 kW teljesítményre tervezték 800 V-on.[27] Az ABB HP töltőállomások 500 A-es folyadékhűtéses kábellel rendelkeznek (nem az 50 kW-os állomásokon), 400 V-on maximum kb. 200 kW érhető el.[28] A Tritium Veefil-PK350 töltőállomások 500 A-es folyadékhűtéses kábellel rendelkeznek, maximum 920 V-ot bírnak, és a maximális teljesítmény 350 kW érhető el.[29] Az Axon SAT töltőállomások folyadékhűtéses kábellel rendelkeznek 500 A-ig, maximum 1000 V-ig és 350 kW-ig.[30] Az Alpitronic Hypercharger HYC400 két léghűtéses kábellel rendelkezik 400 A-re (600 A-es lökettel), 1000 V-ig maximum 400 kW érhető el.[31] Az Ionity maximális töltési teljesítménye 2 × 200 kW-ra oszlik.

Fogadtatás

[szerkesztés]

A Stiftung Warentest 2022-es összehasonlító tesztjén a töltőállomás alkalmazás csak azért kapott megfelelő értékelést, mert az alkalmazás megjeleníti a saját töltőpontjait, a töltőpont információi nem elegendőek, és csak az autópályák mentén lévők jelennek meg.[32]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Charging network development. Status Tracker for IONITY HPC
  2. ↑ High Power Charging: Wie schnell ist künftig schnell?. Nationale Plattform Elektromobilität
  3. ↑ Ionity steht bei 600 Ladestandorten in 24 europäischen Ländern. electrive.net
  4. ↑ Deutsche Autohersteller planen Schnellladenetz für E-Autos (német nyelven). Handelsblatt.com, 2016. november 29.
  5. ↑ a b Förderung im Rahmen der Connecting Europe Facility (CEF). Beschreibung (englisch) bei INEA: EUROP-E: European Ultra-Charge Roll Out Project – Electric. Abgerufen am 22. August 2018.
  6. ↑ EU erlaubt vier Autobauern Schnelladenetzkooperation Abgerufen am 30. Dezember 2017.
  7. ↑ Ionity heißt Hyundai Motor Group als weiteren Shareholder willkommen. In: ionity.eu, 9. September 2019.
  8. ↑ Hyundai tritt Ionity bei. In: electrive.net, 9. September 2019. Abgerufen am 11. September 2019.
  9. ↑ Shell, Renault interested in stake in VW-backed Ionity, sources say (angol nyelven). Reuters.com, 2021. június 29.
  10. ↑ a b Max Hägler, Stefan Mayr: Was Autofahrer über das neue Schnellladenetz wissen müssen. Süddeutsche Zeitung, 3. November 2017. Abgerufen am 24. April 2019.
  11. ↑ Hans Schürmann: Sächsisches Unternehmen greift Japaner auf dem Akku-Markt an. Handelsblatt, 12. August 2002.
  12. ↑ Erster HPC-Ladepark von IONITY entsteht in Dänemark. Abgerufen am 30. Dezember 2017.
  13. ↑ IONITY nimmt ersten deutschen HPC-Standort in Betrieb. Abgerufen am 18. April 2018.
  14. ↑ Ionity bezieht Ökostrom von Polarstern (német nyelven). pv-magazine.de, 2018. június 11.
  15. ↑ Grüner Strom-Label (német nyelven)
  16. ↑ IONITY: Europaweit erstes offenes Ladenetzwerk mit Plug & Charge-Funktion
  17. ↑ Blackrock beteiligt sich an Stromtankstellen-Betreiber Ionity – Partner wollen bis 2025 rund 700 Millionen investieren. Handelsblatt.com
  18. ↑ IONITY ruft ab heute acht Euro pro Ladevorgang auf electrive.net, am 3. September 2018. Abgerufen am 5. Oktober 2018.
  19. ↑ Wie viel kostet es, mein Elektrofahrzeug bei IONITY aufzuladen?
  20. ↑ „Es war Zeit, den nächsten Preis-Schritt zu gehen.“. Edison, 2020. január 16.
  21. ↑ IONITY HPC Statistics. Abgerufen am 4. Januar 2020
  22. ↑ a b “Building and operating a pan-European HPC network” – Marcus Groll from Ionity. YouTube
  23. ↑ Wird Ionity wieder zur Billig-Ladesäule? – Johanna Heckmann, Ionity. YouTube
  24. ↑ Netzanschlüsse für das IONITY-Netz von Schnellladestationen für Elektroautos. Alfen, 2019
  25. ↑ beispielsweise an der Autobahnraststätte Hohenems
  26. ↑ Ionity-Chef Hajesch: „Schnellladen in der Stadt ist ein interessantes Szenario“. Edison
  27. ↑ Daniel Bönninghause: Ionity rüstet Tritium-Standorte für 350-kW-Laden um. electrive.net, 2019. február 14.
  28. ↑ Produktbroschüre: Ladeinfrastruktur für Elektrofahrzeuge. Hochleistungs-Schnellladesystem Terra HP. ABB, 2018 (Hozzáférés: 2024. március 3.) „Im Betrieb mit zwei Leistungseinheiten, stehen bis zu 500 A und 350 kW zur Verfügung.”
  29. ↑ [https://tritiumcharging.com/wp-content/uploads/2023/08/TRI105.DTA_.002_Veefil-PK350-Specifications.pdf PK350/350kW Specifications]. Veefill, 2023. augusztus 31. (Hozzáférés: 2024. március 4.)
  30. ↑ Axon Easy 400 Technische Daten. ekoenergetyka, 2024. február 1. (Hozzáférés: 2024. április 3.)
  31. ↑ Product data sheet HYC400. hypercharger by alpitronic. (Hozzáférés: 2023. április 3.)
  32. ↑ Marcus Efler: Apps für Ladesäulen: Ionity bei Stiftung Warentest nur „ausreichend“. 24auto.de, 2022. július 4.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ionity című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ionity”