Ugrás a tartalomhoz

Introitus (nyomdászat)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az introitus latin eredetű szó, szótári alakja introitus, -us m, jelentése bemenés, belépés, bemenetel, hivatalba lépés, bevezetés, kezdet, előjáték, bejárás.

A nyomdászatban az introitus a felvételi díjat jelentette. A 15. és a 18. század között a külföldről jött nyomdászsegédnek az új nyomdahelyen hivatalos iratokkal igazolnia kellett törvényes származását, múltját, előző munkahelyét a munkatársai előtt. Ha a kollégái nem támasztottak kifogást, kifizette az introitust, amelynek összege 1-2, de helyenként 5-6 tallér volt. Ettől kezdve fogadták maguk közé a nyomdásztársak, akik barátai és segítői lettek. Amennyiben a jövevény múltja nem volt tiszta, nem fogadták el tőle az introitust, amíg nem tisztázta magát. Ha ez nem sikerült, távoznia kellett a városból.

Az introitust a németek einstandként (munkakezdési áldomás, vendégeskedés) fordították, így már az új kollégák bőséges megvendégelését jelentette, saját költségen. Azonban a hivatalos iratok bemutatásától az einstand esetében sem tértek el.

Források

[szerkesztés]
  • A latin nyelv szótára (összeáll.: Finály Henrik), Budapest, Zeneműkiadó, 1991
  • Novák László: A nyomdászat története, 3 könyv , Budapest, Világosság, 1928 [1]
  • Nyomdászati Lexikon (szerk.: Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László), Budapest, Biró Miklós Kiadása, 1936