Insula (anatómia)

Az insula (sziget) az agykéregnek egy olyan része, amely az oldalbarázda vagy oldalhasadék mélyén helyezkedik el, annak aljzatát képezi, és a környező agykéregrészek a felszín felől elfedik. Szövettanilag (mikroszkóposan) a hasonló a szomszédos agykérgi mezőkhöz. Az idegrostok által biztosított kapcsolatait csak hiányosan ismerjük. Valószínű, hogy ez a mező fontos azoknak a hangképző mozgásoknak a megtervezésében vagy koordinációjában, amelyek a beszédhez szükségesek.

Az insula anatómiája

Az emlős agyának mindkét féltekéjében megtalálható az insula, amit gyakran szigeti lebenynek is neveznek. Ez az agykéreg egy része, mely mélyen a laterális sulcuson belül található. Az insula két részre oszlik: a nagyobb anterior insulára és a kisebb posterior insulára, ahol több mint egy tucat területet azonosítottak eddig.

Az insula funkcionális szerepe

Úgy gondolják az insula involvált a tudatosság kognitív funkciójában, illetve szerepet játszik az emóciókat vagy a test homeosztázisát szabályozó különböző funkciókban. Ilyen funkciók például az észlelés, a motoros kontroll, az öntudatosság, a kognitív működés az interperszonális tapasztalatok. A test homeosztázisát a szimpatikus és a paraszimpatikus rendszer szabályozása révén befolyásolják a vegetatív funkciók (Critchley, 2005). A motoros kontroll közreműködik a kéz és szem motorikus mozgatásánál (Fink, 1997), a nyelésnél (Sörös, 2009) és a beszéd közbeni artikulációnál (Dronkers, 1996). A szociális érzelmekkel kapcsolatban az insula dolgozza fel az undort egy visszataszító látványnál, mint például a csonkítás (Wright, 2004), és a kellemetlen szagok észlelését (Wicker, 2003). Az insula az ezekkel kapcsolatos pszichopatológiákban is szerepet játszik.

Interoceptív tudatosság és a fájdalomélmény kialakulása

A jobb anterior insula segít a test állapotainak interoceptív (szervezeten belüli) tudatosságának alakításában, úgy, hogy például képes a saját szívverését befolyásolni. Továbbá, a nagyobb jobb anterior insula szürkeállományának térfogata korrerál a negatív emocionális élmények növekedésével (Critchley, 2004). Az insularis területek felelősek továbbá a fájdalomérzet megítélésében is (Baliki, 2009), a laterális thalamus és a szomatoszenzoros kéreg mellett (Peyron és mtsai, 2000). Kulcsár (2005) is megerősítette, hogy az insulának szerepe van a negatív társas történések zsigeri szintű (vagyis fájdalmat is okozó) hatásában. Egyrészt az én és a másik agyi motoros és emocionális reprezentációjának átfedését bizonyító eredményekre alapoz, másrészt az insulát a viszcerális funkciók reprezentációjában és szabályozásban betöltött szerepe miatt az ún. viszcerális tükörrendszer lókuszaként kezeli.

Az insula szerepe az emocionális feldolgozásban

Funkcionális szerepét tekintve úgy hiszik, hogy az insula az összetartozó információk feldolgozásával egy emocionálisan releváns kontextust teremt meg a szenzoros élmények számára. Funkcionális képalkotó vizsgálatokkal kimutatták, hogy az insulának fontos szerepe van a fájdalomélmény kialakulásában, és számos alapvető érzelem, mint a düh, félelem, undor, a boldogság és a szomorúság megtapasztalásában. Úgy vélik, hogy az anterior insularis cortex felelős az érzelmek, mint például az anyai szeretet és a romantikus szerelem, a harag, a szexuális izgalom, az ellenszenv, a méltánytalanság, az egyenlőtlenség, a felháborodás, a bizonytalanság, a hitetlenség, a társadalmi kirekesztés, a bizalom, az empátia és a hallucinogén állapot kialakulásáért.

További funkcionális képalkotó vizsgálatok összefüggésbe hozták az insulát az olyan tudatos vágyakkal, mint például az élelmiszer utáni sóvárgás vagy a kábítószer utáni vágy. Ami közös ezekben az állapotokban, hogy megváltoztatják a szervezet állapotát. Az insula a magasabbrendű kognitív funkciókkal és az érzelmi folyamatokkal kapcsolatos információk integrálásában is részt vesz. Ez úgy történik, hogy információt kap egy ún. „homeosztatikus afferenstől” a thalamuson keresztül, és továbbküldi az output-ot más - a limbikus rendszerhez tartozó – struktúrákhoz, mint például az amygdala, a ventrális striatum, az orbitofrontális kéreg, valamint a motoros kéreg.

Egy mágneses rezonancia eljárást alkalmazó vizsgálatban kimutatták, hogy a jobb anterior insula szignifikánsan vastagabb volt azoknál a kísérleti személyeknél, akik meditáltak. Egy másik tanulmányban voxel-alapú morfometriai és MRI vizsgálatban szintén megnövekedett szürkeállomány-koncentrációt mutattak ki itt és egyéb területeken is.

Források

• Baliki MN, Geha PY, Apkarian AV (February 2009). "Parsing pain perception between nociceptive representation and magnitude estimation". J. Neurophysiol. 101 (2): 875–87.
• Binder DK, Schaller K, Clusmann H (November 2007). "The seminal contributions of Johann-Christian Reil to anatomy, physiology, and psychiatry". Neurosurgery 61(5): 1091–6; discussion 1096.
• Critchley HD, Wiens S, Rotshtein P, Ohman A, Dolan RJ (February 2004). "Neural systems supporting interoceptive awareness". Nat. Neurosci. 7 (2): 189–95.
• Craig, A. D. (Bud) (2009). "How do you feel — now? The anterior insula and human awareness". Nature Reviews Neuroscience 10: 59–70.
• Craig, A. D. (Bud) (2002). "A new view of pain as a homeostatic emotion". Trends in Neuroscience 26(6): 303–307.
• Dronkers NF (November 1996). "A new brain region for coordinating speech articulation".Nature 384 (6605): 159–61.
• Fink GR, Frackowiak RS, Pietrzyk U, Passingham RE (April 1997). "Multiple nonprimary motor areas in the human cortex". J. Neurophysiol. 77 (4): 2164–74.
• Kulcsár Zs. (2005). A társas interakciók pszichológiai hatásai és agyi mechanizmusai.
• Egy hipotézis körvonalai. Társas támogatás. in: (Kulcsár Zs. (szerk). Teher alatt… Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés. Szöveggyűjtemény. Trefort Kiadó. Budapest, 315-393.
• Peyron, R., Laurent, B., Garcia-Larrea, L. (2000). Functional imaging of brain responses to pain. A review and meta-analysis (2000). Neurophysiol Clin, 30, 263-288.
• Sara W. Lazar, Catherine E. Kerr, Rachel H. Wasserman, Jeremy R. Gray, Douglas N. Greve, Michael T. Treadway, Metta McGarvey, Brian T. Quinn, Jeffery A. Dusek, Herbert Benson, Scott L. Rauch, Christopher I. Moore, and Bruce Fischl (2005). "Meditation experience is associated with increased cortical thickness". NeuroReport 16(17): 1893–7.
• Sörös P, Inamoto Y, Martin RE (August 2009). "Functional brain imaging of swallowing: an activation likelihood estimation meta-analysis". Hum Brain Mapp 30 (8): 2426–39.
• Taylor KS, Seminowicz DA, Davis KD (September 2009). "Two systems of resting state connectivity between the insula and cingulate cortex". Hum Brain Mapp 30(9): 2731–45.
• Wicker B, Keysers C, Plailly J, Royet JP, Gallese V, Rizzolatti G (October 2003). "Both of us disgusted in My insula: the common neural basis of seeing and feeling disgust". Neuron 40(3): 655–64.
• Wright P, He G, Shapira NA, Goodman WK, Liu Y (October 2004). "Disgust and the insula: fMRI responses to pictures of mutilation and contamination". NeuroReport 15 (15): 2347–51.
• http://scan.oxfordjournals.org/cgi/content/full/3/1/55