Institoris János (főjegyző)

Mossóczi Institoris János (Borosjenő, 1806. szeptember 6. – Arad, 1868. december 15.) megyei főjegyző, váltótörvényszéki elnök.

Élete

Institoris Sámuel fia. A gimnáziumot és jogot Pozsonyban végezte. Mint írnok 1828-ban kezdte tisztviselői pályáját Arad megyében, ahol csakhamar aljegyző lett, 1833-tól pedig 1848 májusig főjegyzői állást töltött be. A nemzeti szellem ébredésével a magyar irodalomnak legbuzgóbb pártolója és terjesztője lett Aradon. Ő volt a konzervatív párt legjelesebb szónoka. Emlékező tehetsége olyan éles volt, hogy a megyei közgyűlések jegyzőkönyveit az ülések után leggyakrabban egész terjedelemben, jegyzetei alapján felolvasta és hitelesítette. 1848-ban a magyar kormány Csernovits Péter temesi gróf mellé titkárnak nevezte ki; azonban az év végén már ismét mint Arad megyei törvényszéki bíró működött. 1849. február 1-től a szabadságharc lezajlásáig mint az Arad- és Zaránd megyében elhelyezett magyar hadsereg élelmezési kormánybiztosa állott a magyar kormány szolgálatában. A fegyverletétel után Atzél János közbenjárása folytán a bosszúálló hatalom büntetését kikerülvén, 1850-től 1854 szeptemberéig mint Arad megyei törvényszéki bíró, 1854-től 1860 októberéig mint a pesti császári és királyi feltörvényszék elnöke hivataloskodott. A magyar királyi váltótörvényszékek visszaállításával az aradi királyi váltótörvényszék elnökévé nevezték ki, mely tisztséget 1868. december 15-én bekövetkezett haláláig viselte. Nagy kedvelője volt a tudományoknak és művészeteknek. Gazdag könyvtárát, melyben a XVI. és XVII. századtól nagy becsű művek voltak, az oláh lázadók 1849-ben Solymos-bucsávai birtokán elégették.

Írásai

A latin klasszikusok alapos ismerője lévén, kiváló előszeretettel foglalkozott a költészettel; különösen latin ódákat írt, legsikerültebb, melyet Szerencsy István főispán beiktatására írt 1837-ben; ódái közül öt és megyegyűlések alkalmával mondott beszédei is mind megjelentek (írja Lakatos Ottó, azonban könyvészeti leírásukat nem adja; fia Institoris Kálmán állítása szerint azok, egy beszédén kívül, nem jelentek meg.) Írt az aradi Alföldbe (1863., 1869. leveleket.)

Egy beszéde van az: Aradvármegyének 1845. aug. 18. tartott közgyűlésén, midőn mélt. Lucsivnai Faschó József úr, a nevezett megyének főispáni székét mint helytartó elfoglalá, mondott beszédek Aradon c. munkában.

Levele Kossuth Lajoshoz 1837. febr. 9. (Hentaller Lajos képviselő gyűjteményében.)

Naplójegyzeteket írt, melyek Arad megyei birtokán Solymos-Bucsáván, 1849-ben, amikor azt az oláh lázadók feldúlták, könyvtárával együtt lángok martaléka lettek és csak jelentéktelen részük maradt meg fiának, Institoris Kálmánnak birtokában, aki ezen töredéket felhasználta, Az aradi színészet című cikkében.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Lakatos Ottó, Arad Története. Arad, 1881. III. 58. l.
• Harangszó 2010. február XXI. évfolyam, 4. szám 1. old.