Innocent Ferenc
| Innocent Ferenc | |
 | |
| Innocent Ferenc, Hamza Irma és Innocent Máté | |
| Született | 1859. január 28.[1][2] Pest[3] |
| Elhunyt | 1934. október 16. (75 évesen)[1][4][5] Pátka |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1876–1885) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Innocent Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Innocent Ferenc (Budapest, 1859. január 28. – Pátka, 1934. október 16.) festőművész.
Élete
[szerkesztés]A középiskola elvégzése után két évig a budapesti Mintarajz tanodában tanult Székely Bertalannál, majd külföldi tanulmányútra indult a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára. Állami ösztöndíjjal tanult Münchenben és Antwerpenben. Járt Párizsban és Rómában is. Külföldi tartózkodásának idejére esnek legismertebb képei: Antonius beszéde Caesar holtteste fölött, a Flamana typusok, Piéta (ezzel a képével 1881-ben a Műcsarnokban egyház festészeti pályázaton 3. helyezést nyert el).
Hazatérve a budapesti II. kerületi állami főreál iskolában lett rajztanár, majd később az intézmény igazgatójává is megválasztották. Elsősorban női portrékat és oltárképeket festett. Oltárképei a müncheni akadémikus iskola stílusát képviselik. Ide tartoznak: az egri cisztercita templom mennyezet képei – amelyet 1887-ben festett –, a zirci apátsági templom és sekrestye összes falfestményei és oltárképei 1891-ben, valamint a budai Szent Erzsébet-kolostor oltár- és mennyezetképei.
A Műcsarnok és az 1894–1949 között fennálló Nemzeti Szalon egyik állandó kiállítója volt. 1915-ben tagja lett a Képzőművészeti Társulat Festészeti Szakbizottságának.
Élete utolsó éveit neje, Hamza Irma halála után Pátkán töltötte, valószínűleg fia Dr. Innocent Máté miatt és gondoskodása mellett, aki a falu megbecsült körorvosaként dolgozott, miután ő is elköltözött a fővárosból. Pátkán
érte a halál 1934. október 16-án. Sírja a római katolikus temetőben található. Sírján Szent Cecíliát ábrázoló szentkép volt elhelyezve, amely sajnos mára már elveszett.
Művei
[szerkesztés]Legismertebb képei
[szerkesztés]- Antonius beszéde Caesar holtteste fölött
- Flamana typusok
- Piéta
Nagyobb kompozíciói
[szerkesztés]- Cenci Beatrix
- Kereszt alján
- Műteremben
Női portréi
[szerkesztés]- Evchen, Brigitta, Éva, Rokokó nő, Miss Rosa, Lidi, Lisier, Cantelena.
Ismertebb zsánerképei
[szerkesztés]- Vasárnap reggel, Merengés, Szerelmes levél, Aennchen von Tharau, Madrigál, A boszorkány, Chrysanthemum, Rabnő, Ifjúság, Ave Maria.
Egyéb alkotásai
[szerkesztés]- Mese, Fátyoltánc, Pók, Vízi liliom, Patrícius, Sírbatétel
- Rákos Jenő arcképe
Emlékezete
[szerkesztés]- Alakja felbukkan (egy női portréját említik) Kondor Vilmos magyar író Bűnös Budapest című bűnügyi regényében.
Irodalom
[szerkesztés]- Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 455. o.
- Magyar művészeti lexikon. A magyar művészek, magyar városok, községek, magyaregyesületek, újságok, lapok ismertető lexikona (Budapest, 1938)
- Új magyar életrajzi lexikon III. kötet H-K. (főszerkesztő: Markó László, Budapest, Magyar Könyvklub, Budapest, 2002)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 18.)
- ↑ Ferenc Innocent (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. december 18.)
- ↑ Artnet. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
[szerkesztés]- Innocent Ferenc – Magyar életrajzi lexikon
- Innocent Ferenc – Magyar katolikus lexikon
- Innocent Ferenc – Petőfi Irodalmi Múzeum
- Innocent Ferenc – Kieselbach Galéria
- Bokor József (szerk.). Innocent, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
