Indiai papagájamandina
Indiai papagájamandina | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Erythrura prasina (Sparrman, 1788) | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
Vöröshasú papagájamandina | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Indiai papagájamandina témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Indiai papagájamandina témájú médiaállományokat és Indiai papagájamandina témájú kategóriát. |
Az indiai papagájamandina vagy vöröshasú papagájamandina (Erythrura prasina) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Anders Erikson Sparrman svéd természettudós írta le 1788-ban, a Loxia nembe Loxia prasina néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Erythrura prasina prasina (Sparrman, 1788) – India, Szumátra, Jáva, Thaiföld, Laosz és Kambodzsa
- Erythrura prasina coelica E. C. S. Baker, 1925[2] – Borneó
Előfordulása
[szerkesztés]Ázsiában, Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar és Thaiföld területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 15 centiméter.[5] A legtarkább papagájamandina faj. A hím homloka, fejoldalai, a torok, a mell elülső része kobaltkék, a kantár fekete. A felső farokfedők élénk vörös színűek. A fejtető, a nyak, a hát, a farcsík fűzöld, az evezőtollak zöldek v. sötétbarnák, zöldes szegéllyel. A középső faroktollak kissé hosszabbak, vörös színűek, a többiek vörösesbarnák. A testoldalak sárgásbarnák, a mell és a has középső része vörös. A szem barna, a láb barnássárga, a csőr fekete. A tojó fején és a torkán a kék színt zöld helyettesíti. A has barnásszürke színű. A fiatalok kevésbé színesek.
Életmódja
[szerkesztés]Kisebb csapatban keresgéli fű és bambuszfélék magjaiból álló táplálékát. A rizsföldeken nagy károkat okoz.
Szaporodása
[szerkesztés]Nagy magasságban, fára építi gömb alakú, oldalbejárattal ellátott fészkét. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik. A fiókák 32-35 napos korukra válnak önállóvá.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. május 19.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
- Oiseaux.net
- Vargha Béla. Szövőpintyek-díszpintyek. Natura (1984). ISBN 963-233-107-9 - magyar neve