Ugrás a tartalomhoz

Illik Péter

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Illik Péter
Született1979. június 23. (45 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • történelemtanár
  • történész
  • kutató
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Illik Péter (Budapest, 1979. június 23. –) középiskolai kutatótanár, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa. Fő kutatási területe a magyar és egyetemes kora újkor, valamint egyes történelmi témák megjelenése a középiskolai tankönyvekben.

Életút

[szerkesztés]

Édesanyja Horváth Judit, édesapja Illik Márton. Középiskolai tanulmányait a Than Károly Vegyipari Szakközép és Gimnáziumban (1993-1997) végezte.[1] Ezután került a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakjára Piliscsabára. Itt a mediaevisztika, lexikográfia, és régi magyar irodalom szakirány tanegységeit vette fel, valamint kora újkori magyar történelem specializációra járt Zimányi Vera és J. Újváry Zsuzsanna tanárnőkhöz, akik elindították és támogatták pályáján. Tanulmányai során kétszer nyert[2] köztársasági ösztöndíjat. Doktori stúdiumait a PPKE Történelemtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Életmódtörténeti Műhelyében végezte állami ösztöndíjasként 2003 és 2006 között. PhD-doktori címét[3] J. Újváry Zsuzsanna témavezetettjeként 2009 nyarán szerezte meg.[4] Doktori tanulmányai, majd egyetemi óraadói (PPKE BTK Történettudományi Intézet, KRE BTK Anglisztika Intézet), később kutatói tevékenysége mellett 2003 óta középiskolában tanít történelem tantárgyat angol nyelven.

Jelenleg (2021) a Magyarságkutató Intézet (MKI) tudományos munkatársa és középiskolai kutatótanár.

Család

[szerkesztés]

Három gyermek édesapja.

Munkásság

[szerkesztés]

Középiskolai kutatótanárként az angol nyelvű történelemtanítás módszereivel (CLIL) foglalkozik, valamint angol nyelvű segédanyagokat, tankönyvi jegyzeteket állít össze. Történészként publikál, tudományos munkákat lektorál, és olvasószerkesztőként gondozza az Unicus Műhely Kiadó köteteit. A Magyarságkutató Intézetben végzett szerkesztői, ismeretterjesztő, kutatói munkája és médiaszereplései az intézet hivatalos web[5] és Facebook-oldalán[6] is megtekinthetők.

Fő kutatási területei

[szerkesztés]
  • Török kártételek a 16-17. században, és azok értékelése[7]
  • Történetfilozófia, történetelmélet, a posztmodern-történetírás és hatásai
  • Recepciótörténet, a kora újkori traumatikus események (mohácsi csata, spanyol armada pusztulása) hatásai a közgondolkodásra napjainkig
  • Értékelési kérdések és történész viták (például: Szapolyai, Bocskai, Bethlen etc.)
  • Történelmi problémák, események, személyek, korszakok (például: a mohácsi csata, a spanyol armada pusztulása, a Horthy-korszak etc.) megjelenése és értékelése a középiskolai tankönyvekben
  • Az angol nyelvű történelem tanítás módszertani kérdései

Könyvei

[szerkesztés]
  • Illik Péter; Maczák Ibolya (jegyz., mutatók): Debreceni értelmiségiek levelei Dobai Székely Sámuelhez[8] Piliscsaba, Magyarország: PPKE BTK, Mondat Kft. (2007), 130 p. ISBN 9789639206458
  • Illik Péter: Török dúlás a Dunántúlon: Török kártételek a nyugat-dunántúli hódoltsági peremvidéken a 17. század első felében[9] Budapest, Magyarország: WZ Könyvek (2010), 225 p. ISBN 9789638787736
  • Illik Péter: Történészek, viták a 16-17. századi magyar történelemről[10] Budapest, Magyarország: L'Harmattan Kiadó (2011), 157 p. ISBN 9789632364544
  • Illik Péter: Metszetek a török kor mindennapjaiból: Tanulmányok a 17. századi magyar hódoltsági peremvidékről[11] Budapest, Magyarország: L'Harmattan Kiadó (2013), 144 p. ISBN 9789632367071 autopszia OSZK Teljes dokumentum
  • Illik Péter: Minden nap háború: a Magyar Királyságbeli török kártételek anatómiája (1627-1642)[12] Budapest, Magyarország: L'Harmattan Kiadó (2013), 176 p. ISBN 9789632366487
  • Illik Péter: A Mohács-kód: A csatavesztés a magyar köztudatban[13] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2015), 114 p. ISBN 9786155084188
  • Illik Péter: Oszmán pusztítások a kora újkori Magyar Királyságban: Az Urbaria et Conscriptiones összeírásai tükrében[14] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2016), 165 p. ISBN 9786155084362
  • Illik Péter: A tanár, a történész és a komplex: Tanulmányok a magyar kora újkorról[15] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2016), 136 p. ISBN 9786155084287
  • Illik Péter: A spanyol armada pusztulása (1588): Historiográfia, identitás, recepció[16] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2017), 164 p. ISBN 9786155084454
  • Botlik, Richárd; Illik, Péter: A mohácsi csata (1526) másképpen. A nagy temető?[17] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2018), 281 p. ISBN 9786155084522
  • Illik, Péter (szerk.): Különvélemény: A mainstream magyar történelem határán[18] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2017), 389 p. ISBN 9786155084409
  • Illik, Péter (szerk.): Széljegyzetek Magyarország történetéhez[19] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2016), 261 p. ISBN 9786155084294
  • Martin Illik; Illik Péter (szerk.): Magyarország és forradalma[20] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2016) ISBN 9786155084386
  • Illik Péter (szerk.): A történelem peremén: adalékok Magyarország történetéhez[21] Budapest, Magyarország: L'Harmattan Kiadó (2012), 316 p. ISBN 9789632366241
  • Illik Péter: Európa alkonyi fényben. A „poszt-posztmodern” öreg földrész. 2. kiadás.[22] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2018), 159 p. ISBN 978-615-5084-47-8
  • Czuczor Sándor, Illik Péter: Hungary: a Concise History.[23] Budapest, Magyarország: Xantus János Idegenforgalmi Gyakorló Középiskola (2009), 340. p.
  • Illik Péter, Vizi László (szerk.): A trianoni békediktátum ratifikációja külföldön.[24] Budapest, Magyarország: Magyarságkutató Intézet (2021), 223. p.[25]
  • Illik Péter: A történészcéh alkonya - Az elmaradt paradigmaváltás,[26] Budapest, Magyarország: Unicus Műhely Kiadó (2017) 338p ISBN 9786155084676

Forrás

[szerkesztés]
  1. ↑ Oszkár, Szőts Zoltán: „Törököt fogtam, nem ereszt” – interjú Illik Péterrel (magyar nyelven). Ujkor.hu, 2015. február 23. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  2. ↑ ÖNÉLETRAJZ. webcache.googleusercontent.com. [2021. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  3. ↑ Köztestületi tagok (magyar nyelven). mta.hu. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  4. ↑ Illik Péter védése. doktori.hu. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  5. ↑ https://mki.gov.hu/hu
  6. ↑ https://www.facebook.com/magyarsagkutato
  7. ↑ Intézet, Magyarságkutató: Illik Péter (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  8. ↑ Illik, Péter, 1979- compiler: Debreceni értelmiségiek levelei Dobai Székely Sámuelhez. ISBN 978-963-9206-45-8 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  9. ↑ Török dúlás a Dunántúlon: Török kártételek a nyugat-dunántúli hódoltsági peremvidéken a 17. század első felében. Budapest, Magyarország: WZ könyvek [2010. december 22.]. ISBN 9789638787736 
  10. ↑ Péter Illik: Történészek, viták a 16-17. századi magyar történelemről. 2011. ISBN 978-963-236-454-4 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  11. ↑ Péter Illik: Metszetek a török kor mindennapjaiból: tanulmányok a 17.századi hódoltsági peremvidékről. 2013. ISBN 978-963-236-707-1 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  12. ↑ Péter Illik: Minden nap háború: a Magyar Királyságbeli török kártételek anatómiája (1627-1642). 2013. ISBN 978-963-236-648-7 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  13. ↑ Péter Illik: A Mohács-kód: a csatavesztés a magyar köztudatban. 2015. ISBN 978-615-5084-18-8 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  14. ↑ Péter Illik: Oszmán pusztítások a kora újkori Magyar Királyságban: az Urbaria et Conscriptiones összeírásai tükrében. 2016. ISBN 978-615-5084-36-2 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  15. ↑ Illik Péter: A tanár, a történész és a komplex tanulmányok a magyar kora újkorról. A.D. Kft. 2016. ISBN 978-615-5084-28-7 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  16. ↑ Illik Péter: A spanyol armada pusztulása, 1588 historiográfia, identitás, recepció. Séd Ny. 2017. ISBN 978-615-5084-45-4 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  17. ↑ Richárd Botlik: A mohácsi csata (1526) másképpen: a nagy temető? Péter Illik. 2018. ISBN 978-615-5084-52-2 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  18. ↑ Különvélemény: a mainstream magyar történelem hataŕán. Péter Illik. 2017. ISBN 978-615-5084-40-9 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  19. ↑ szerkesztö: Illik Peter: Szeljegyzetek Magyarorszag törtenetehez. 2016. ISBN 978-615-5084-29-4 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  20. ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
  21. ↑ Csepregi Klára [and others]: A történelem peremén: adalékok Magyarország történetéhez (tanulmánykötet). 2012. ISBN 978-963-236-624-1 Hozzáférés: 2021. május 25.  
  22. ↑ Illik, Peter: Europa alkonyi fenyben : a "poszt-posztmodern" öreg földresz. 2018. ISBN 978-615-5084-47-8 Hozzáférés: 2021. július 28.  
  23. ↑ Czuczor Sándor – Illik Péter – Sándor Czuczor: Hungary: A Concise History: Course-book for secondary school students. Hozzáférés: 2021. július 28.  
  24. ↑ A trianoni békediktátum ratifikációja külföldön, A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 24. (2021). ISBN 978-615-6117-31-1 
  25. ↑ Intézet, Magyarságkutató: A trianoni békediktátum ratifikációja külföldön (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 28.)
  26. ↑ Péter Illik: A történészcéh alkonya : az elmaradt paradigmaváltás : tanulmányok. Unicus Műhely. 2019. ISBN 978-615-5084-67-6 Hozzáférés: 2021. július 29.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Illik_Péter&oldid=27209734”