Ikrás kőkorall

Ikrás kőkorall
	Egy példány közelről
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Csalánozók (Cnidaria);
Osztály:	Virágállatok (Anthozoa);
Alosztály:	Hatosztatú virágállatok (Hexacorallia);
Rend:	Kőkorallok (Scleractinia);
Család:	Euphylliidae;
Nem:	Euphyllia; Dana, 1846
Faj:	E. glabrescens;
Tudományos név
	Euphyllia glabrescens; (Chamisso & Eysenhardt, 1821)
Szinonimák
Szinonimák
	Caryophyllia angulosa Quoy & Gaimard, 1824; Caryophyllia glabrescens Chamisso & Eysenhardt, 1821; Euphyllia (Euphyllia) glabrescens (Chamisso & Eysenhardt, 1821); Euphyllia costulata (Milne Edwards & Haime, 1849); Euphyllia gaimardi (Milne Edwards & Haime, 1849); Euphyllia laxa Gravier, 1910; Euphyllia rugosa Dana, 1846; Euphyllia striata (Milne Edwards & Haime, 1849); Euphyllia turgida Dana, 1846; Leptosmilia costulata Milne Edwards & Haime, 1849; Leptosmilia gaimardi Milne Edwards & Haime, 1849; Leptosmilia glabrescens (Chamisso & Eysenhardt, 1821); Leptosmilia rugosa (Dana, 1846); Leptosmilia striata Milne Edwards & Haime, 1849; Lobophyllia glabrescens (Chamisso & Eysenhardt, 1821);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ikrás kőkorall témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ikrás kőkorall témájú kategóriát.

Az ikrás kőkorall (Euphyllia glabrescens) a virágállatok (Anthozoa) osztályának kőkorallok (Scleractinia) rendjébe, ezen belül az Euphylliidae családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

Az ikrás kőkorall előfordulási területe a Vörös-tengertől az indiai-óceáni Mauritiusig, Seychelle-szigetekig és Brit Indiai-óceáni Területig tart. A Csendes-óceán nyugati felén is vannak állományai.

A városi akváriumokban is látható.

Megjelenése

A kolóniákat alkotó polipok szöveteiben apró algák élnek. A kolónia elérheti az 1 méteres átmérőt is. Az élőlény szürkéskék vagy szürkészöld színű; a karok vége példánytól függően krém, zöld vagy fehér is lehet. A polipkar mérete 30 milliméteres.

Életmódja

Sokféle terepen képes megélni. Az élőhelyein nem gyakori, azonban könnyen kivehető. A Xarifia angusta és Xarifia gracilipes nevű evezőlábú rákok eme korall élősködői.

Képek

Források

Euphyllia glabrescens (Chamisso & Eysenhardt, 1821) WoRMS
Chamisso Adelbertus de & Eysenhardt Carolus Guilelmus (1821). De animalibus quibusdam e classe vermium Linneana, in circumnavigatione Terrae, auspicante Comite N. Romanoff, duce Ottone di Kotzebue, annis 1815-1818 peracta, observatis Fasciculus secundus, reliquos vermes continens. Nova Acta physico-medica Academiae Cesareae Leopoldino-Carolinae 10: 343-373, Plates 24 to 33., available online at http://biodiversitylibrary.org/page/37020829
Quoy, J.R.C.; Gaimard, J.P. (1824). Voyage au tour du monde fait par ordre du roi, sur les corvettes de S. M: l’Uranie et la Physicienne pendant les années 1817 à 1820. In: Desaules de Freycinet. iv + 712 pp., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/127033#page/7/mode/1up
Dana, J. D. (1846-1849). Zoophytes. United States Exploring Expedition during the years 1838-1842. Lea and Blanchard, Philadelphia. 7: 1-740, 61 pls. (1846: 1-120, 709-720; 1848: 121-708, 721-740; 1849: atlas pls. 1-61).