Ugrás a tartalomhoz

Ikervári vízerőmű

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ikervári vízerőmű
Ország Magyarország
HelyIkervár
Építési adatok
Építés éve1896
Megnyitás1896 (Szombathely), 1900 (Sopron)
Rekonstrukciók évei1925, 2012[1]
Típusvízerőmű
Felhasznált anyagokbeton
Építész(ek)Gothard Jenő
Kimenő teljesítmény2,28 MW
Elhelyezkedése
Ikervári vízerőmű (Magyarország)
Ikervári vízerőmű
Ikervári vízerőmű
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 02″, k. h. 16° 56′ 03″47.217301°N 16.934138°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 02″, k. h. 16° 56′ 03″47.217301°N 16.934138°E
Térkép
Az Ikervári vízerőmű weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ikervári vízerőmű témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az ikervári vízerőmű a Vas vármegyei Ikervár mellett, a Rába folyó egy külön csatornáján működő vízerőmű. Magyarország első vízerőműve, mely napjainkban is üzemel.

Története

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Az üzemvízcsatorna

Éhen Gyula, Szombathely egykori polgármestere, Gothard Jenő neves herényi csillagász, Knebel Jenő, Holczheim Károly, Wälder Alajos és Weiner Károly szombathelyi lakosok kezdeményezték és hosszas tárgyalások után megnyerték a célnak Károlyi Antal alispánt, hogy villamosítsák a várost. Első lépésként felkérték Bánó László és Szüts Béla[5] magánmérnököket, hogy vizsgálják meg, van-e lehetőség a Rába folyó mentén villamos erőmű létesítésére, és ők 1892-ben arra jutottak, hogy a Rába esése Ikervárnál a legkedvezőbb erőmű létesítése szempontjából, és az sem volt mellékes körülmény, hogy mindössze 23 kilométerre feküdt, a hálózat kiépítésével pedig Sárvár is bekapcsolható. A birtok tulajdonosait nem kellett sokat győzködni.[6] A telep helyén ugyanis már 1796 óta egy „Ella” megnevezésű vízimalom működött, amelynek a teljesítménye 120 lóerő volt (ezt 1897-ben áttelepítették Sárvárra, és 2017-ben bontották el). A vízikerék forgatásához a folyó szintjét meg kellett emelni, ezért egy csatornát építettek, aminek az oldalát rőzsefal képezte, amit azonban az évenkénti áradások mindig megrongáltak.[7][8][9]

Gróf Batthyány Géza 1894-ben kezdeményezte egy vállalat létrehozását a villamos áram – gőzgépekkel való drága előállítása helyett – a vízi erő felhasználásával, egy Svájcban már működő létesítmény magyarországi alkalmazására a Rába ikervári szakaszára, fia, Batthyány Lajos fiumei kormányzó birtokán és annak ipari célokra történő értékesítésére. A részvénytársaság egymillió forint alaptőkével alakult meg. A nagyszabású terv végrehajtásához szükség volt külföldi tőkebevonására is, ezért 1894 végén meghirdették a részvények előjegyzését. A Vasmegyei Elektromos Művek részvénytársaság 1895 augusztusában alakult meg, a cégbíróságnál 1895. szeptember 7-én történt meg bejegyezése a szombathelyi királyi törvényszéken, 9671/1895. szám alatt. Az üzem egy részét svájci mérnökök és szakemberek jegyezték, a telepeket a René Thury(wd)-féle találmány szerint, de magyar mérnökök tervei alapján a Compagnie d'industrie électrique készítette el, Genfben.[10][11][12]

A Batthyány család birtokán 1896-tól indult meg az építkezés. Kezdetben közel 600 kW-os teljesítményű svájci gyártmányú gépek működtek benne, melyeket a zürichi Escher Vyss gépgyár turbinái hajtottak. Ezek még egyenárammal látták el a környező településeket is.

Az erőmű tervezője Bánó László és Szüts Béla, építővállalkozója a Melocco budapesti cég volt. Az elektromos berendezéseket genfi (Compagnie de l’Industrie Electrique et Mécanique), a turbinákat pedig zürichi (Escher Wyss et Compagnie(wd)) cég készítette. A Rába folyó 7,55 méteres esését használták fel elektromos energia előállítására, így kisesésű vízerőműnek számít. Három vízszintes tengelyű, Joswall-rendszerű turbinát kapcsoltak közvetlenül két-két magasfeszültségű (1500 V), soros kapcsolású, Thury-féle egyenáramú 65 A erősségű dinamóval. Télen – szükség esetén – a folyó vizét közvetlenül a turbinák előtt hajókazánnal melegítették, hogy ne fagyjon be. Az egész művet a millenniumi év utolsó napján, 1896. december 31-én helyezték üzembe, amikortól éjjel és nappal folyamatosan üzemelt. A Vas megyei elektromos művek 1897-ben megvette a soproni gázműveket, hogy ott villamos világítást és vasutat létesítsen és még abban az év decemberében szerződést kötött a várossal a kivitelezésről. 1899-1900-ban belga és francia tőke bevonásával 2 db új turbinát állítottak üzembe, és Gothard Jenő tervei alapján, vezetésével kiépítettek egy második vezetéket Sopronig.[13][14]

Ennek az erőműnek köszönhetően Ikervár lett az első elektromos rendszerrel ellátott falu Magyarországon, és az ikervári Batthyány-kastélyban előbb volt elektromos világítás, mint a bécsi Schönbrunnban.

Az 1925-ben végrehajtott rekonstrukció során áttértek váltakozó áramra, az erőmű teljesítménye 1540 kW lett. A rekonstrukció során új Ganz gyártmányú Francis-turbinákat és generátorokat szereltek be. A gépházban ezekből egy-egy darabot bemutatás céljából működőképes állapotban megőriztek.

1995-ben privatizálták. Ekkor újabb korszerűsítés történt, melynek során svéd turbinákat és generátorokat építettek be, összesen 2280 kW teljesítménnyel. Az épület és a kapcsolódó berendezések ma ipartörténeti emlékhelynek minősülnek; a fontosabb helyiségei egy időben látogathatóak is voltak, napjainkban a múzeum zárva tart.

Megközelítése

[szerkesztés]

Az erőmű Ikervár központjától mintegy 3,2 kilométerre keletre helyezkedik el, közúti elérését egy önkormányzati út biztosítja, amely a 8441-es útból ágazik ki, annak 4+250-es kilométerszelvénye táján.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Befejeződött az ikervári vízerőmű felújítása, Alon.hu - 2012. ápr. 19.
  2. ↑ Vasárnapi Ujság 63. évf. 23. sz. (1916. junius 4.)
  3. ↑ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 50. évfolyam 22. szám (1916)
  4. ↑ Uj Nemzedék, 1928. december 7. (10. évfolyam 278. szám)
  5. ↑ Szüts Béla: Szentjánosi Szűts Béla (?– Budapest, 1916. május 21.) magánmérnök, a Danubius hajógyár műszaki igazgatója volt, 61 évesen hunyt el. Felesége bessenyői és velikei Skublics Marianne volt[2][3][4]
  6. ↑ Polgár Ferenc: Vas megye villamosítása (1895-1961, Vasi Szemle 16. évfolyam 3. szám 1962, (adt.arcanum.com)
  7. ↑ Bodányi Ödön: A vasvármegyei elektromos művek., Épitő Ipar 35. évfolyam 15. szám, 1911. április 9. (adt.arcanum.com)
  8. ↑ 1896 óta áramot termel - Erőmű a Rábán, Ország Világ 31. évfolyam 14. szám, 1987. április 8. (adt.arcanum.com)
  9. ↑ Megszűnt az Ella Műmalom, sarvaranno.hu
  10. ↑ A vas megyei elektromos művek, Pesti Napló 46. évfolyam 230. szám, 1895. augusztus 23. (adt.arcanum.com)
  11. ↑ Olcsó ipari munkaerő. Magyar Ipar 17. évfolyam 4. szám, 1896. április 30. (adt.arcanum.com)
  12. ↑ Lesz Éva: Az ikervári vízerőmű története 1895-1995 Archiválva 2023. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben: Az erőmű szerepe a Nyugat-Dunántúl villamosításában, Disszertáció; Tudományfilozófia és Tudománytörténet, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, repozitorium.omikk.bme.hu - 2015.
  13. ↑ Vidéki iparvállalatok., Magyar Kereskedők Lapja 17. évfolyam 34. szám, 1897. augusztus 22. (adt.arcanum.com)
  14. ↑ Kalocsai Péter: Az ikervári vizi erőmű hatása a nyugat-dunántúli városfejlődésre (1895-1914), Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11., library.hungaricana.hu - 2017

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ikervári_vízerőmű&oldid=26940305”