Ihász Aladár (költő)
| Ihász Aladár | |
| Született | Ihász Aladár János István 1856. augusztus 22.[1] Szeged |
| Elhunyt | 1919. április 5. (62 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | újságíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felpéczi Ihász Aladár (Szeged, 1856. augusztus 22.[2] – Budapest, 1919. április 5.) újságíró, költő, ügyvéd, író, szövegíró, lapszerkesztő. Ihász Aladár és Ihász Lajos színészek apja.
Életútja
[szerkesztés]Ihász Márton törvényszéki bíró és Szabó Szidónia fia. Tanulmányainak elvégzését követően Kiskunfélegyházára ment, ahol ügyvédként működött. Költeményeket írt a Kecskeméti Lapokba 1873-ban. 1893. február 5-től 1895. szeptember 29-ig szerkesztette a Félegyházi Hírlapot, majd elhagyva a várost és 1895-től Budapesten a Magyarország című napilap helyettes szerkesztője volt.
Kora fiatalsága óta folytatott költői munkásságot, de csak 1901-ben jelent meg a Grill Károly-cég kiadásában els kötete Költemények cím alatt, Bartha Miklós előszavával, mely olyan nagy sikert aratott, hogy több kiadást is megért. Verseinek közvetlensége és dalszerűsége, legjelesebb dalszerzőinket is inspirálta dalainak megzenésítésére. A Rigó-dalok, Rózsák, Hold-dalok egyes darabjai Fráter Loránd, Székács Aladár, Hollaky Zoltán, Nemeshegyi Béla, Manchen Mariska és mások megzenésítésében országos népszerűségre tettek szert. Közülük a Szerelem múlásán ne fogjon el bánat... kezdetű örvendett a legnagyobb elterjedtségnek. A Nemeshegyi által megzenésített Ihász-dalok pedig német fordításban is megjelentek. 1908-ban második verseskönyve Ujabb versek cím alatt a Singer és Wolfner cégnél jelent meg, mely szintén nagy elismerést szerzett a költőnek.
Felesége Molnár Irén volt.
Művei
[szerkesztés]- Költemények (Budapest, 1901)
- Újabb versek (Budapest, 1908)
- Az én szívem (Budapest, 1903)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06719.htm, Ihász Aladár, 2017. október 9.
- ↑ Születési bejegyzése a szegedi római katolikus keresztelési akv. 255/1856. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
- Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, 1911, 2. kötet, 264. old.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933. 7. köt. 124. old.
- Irodalomtörténet 8. évf. 3-10. sz. (1919. március-december) 323. old.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
