Iguala de la Independencia
| Iguala de la Independencia (Iguala) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Guerrero | ||
| Község | Iguala de la Independencia | ||
| Községi elnök | José Luis Abarca Velázquez | ||
| Irányítószám | 40000–40120 | ||
| Körzethívószám | 733 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 118 468 fő (2010)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 730–800 m | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 18° 20′ 42″, ny. h. 99° 32′ 18″18.345000°N 99.538333°WKoordináták: é. sz. 18° 20′ 42″, ny. h. 99° 32′ 18″18.345000°N 99.538333°W | |||
 Iguala de la Independencia
Pozíció Guerrero térképén
| |||
| Iguala de la Independencia honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iguala de la Independencia témájú médiaállományokat. | |||
Iguala de la Independencia (röviden Iguala) város Mexikó Guerrero államának északi részén, lakossága 2010-ben megközelítette a 120 000 főt.[2] A település a mexikói függetlenségi háború egyik fontos helyszíne, a mexikói zászló szülőhelye, és azon két település egyike, amik szerepelnek az ország himnuszának eredeti szövegében.[3]
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]A város a Déli-Sierra Madre hegyei között egy körülbelül 700–800 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő medencében fekszik. Átfolyik rajta a Naranjo nevű patak, tőle keletre pedig egy nagyobb tó, a Laguna de Tuxpan helyezkedik el. A várostól délre emelkedik az 1000 m-t meghaladó Tehuehue nevű hegy, nyugatra az 1700 m fölé nyúló Cerro Grande, valamint északkeletre is közel van egy 1500 m-nél magasabb csúcs.[4]
Éghajlat
[szerkesztés]A város éghajlata igen forró és nyáron, ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 36 °C-os hőséget, a rekord elérte a 45 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a december–januári 23,4 és a májusi 29,9 fok között váltakoznak, fagy nem fordul elő. Az évi átlagosan 976 mm csapadék időbeli eloszlása rendkívül egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 80%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 38,8 | 39,0 | 42,0 | 43,0 | 43,2 | 45,0 | 39,4 | 38,8 | 39,1 | 38,7 | 38,1 | 36,4 | 45,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 31,5 | 33,8 | 36,2 | 37,7 | 37,4 | 34,2 | 32,6 | 32,3 | 31,6 | 31,9 | 31,7 | 31,1 | 33,5 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 23,4 | 25,3 | 27,8 | 29,7 | 29,9 | 27,8 | 26,5 | 26,3 | 25,9 | 25,7 | 24,6 | 23,4 | 26,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 15,2 | 16,9 | 19,4 | 21,7 | 22,5 | 21,5 | 20,4 | 20,2 | 20,2 | 19,5 | 17,4 | 15,7 | 19,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 6,0 | 10,0 | 11,0 | 13,7 | 13,9 | 2,1 | 16,0 | 14,4 | 15,0 | 10,0 | 2,0 | 7,9 | 2,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 9 | 2 | 3 | 7 | 56 | 198 | 209 | 205 | 190 | 82 | 13 | 3 | 976 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5] | |||||||||||||
Közlekedés
[szerkesztés]Igualában van a végpontja a Michoacán állambeli Heroica Zitácuaro városába vezető 51-es szövetségi főútnak, valamint áthalad a településen egy másik fontos út is, a Mexikóvárost Acapulcóval összekötő 95-ös is.[6]
Népesség
[szerkesztés]A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 83 412 |
| 1995 | 98 276 |
| 2000 | 104 759 |
| 2005 | 110 390 |
| 2010 | 118 468 |
Története
[szerkesztés]Az Iguala szó eredetére kétféle magyarázatot adnak: az egyik szerint a navatl nyelvű yohualcehuatl szóösszetételből származik, aminek jelentése „ahol derűs/felhőtlen az éjszaka”, a másik szerint a yoalla szóból, ami azt jelenti: „már visszatért” vagy „már jön”.
Nem tudni pontosan, kik voltak a vidék első lakói, de több történész szerint először az olmékok, majd a matlaszinkák, végül a navatlok telepedtek le itt, akiket 1418 és 1428 között sikertelenül próbáltak legyőzni a Mexikói-völgy törzsei, ezért 1438-ban újra próbálkoztak, 1440-ben Itzcóatl vezetésével győzedelmeskedtek is. Miután a spanyolok elfoglalták Tenochtitlant, Cortés kiderítette, hogy az aztékok ezüst- és aranykincsei főként délről származnak, ezért elrendelte a déli területek azonnali felderítését. A spanyol seregek le is igázták a mai Iguala vidékét is, Cortés ezt a környéket egy Juan Mesa nevű katonájának adományozta, akinek a helyi indiánok pénzt és kukoricát fizettek adóként.
1533-ban a király létrehozta az alcaldía mayorok rendszerét, Iguala a tepecoacuilcói alcaldía mayorhoz tartozott. A következő évben ferences szerzetesek érkeztek a településre, hogy megkezdjék a hittérítést az indiánok körében. Ennek érdekében igen jól bántak velük, és egy ma is létező, fából készült Szent Ferenc-szobrot is ajándékoztak közösségüknek.
1820 végén már több mint 10 éve tartott a mexikói függetlenségi háború. A déli hegyekben Vicente Guerrero felkelői húzódtak meg, akiket a spanyol seregek nem bírtak legyőzni. A mexikóvárosi La Profesa-i összeesküvés résztvevői úgy döntöttek, megakadályozzák az év elején Spanyolországban egy felkelés eredményeként visszaállított, szabadelvű cádizi alkotmány új-spanyolországi életbe lépését, akár olyan áron is, hogy kivívják Mexikó függetlenségét. Eleinte fel akarták venni a harcot Guerrero seregeivel, akik az alkotmányt is támogatták, de Agustín de Iturbide tárgyalásba kezdett Guerreróval, végül az acatempani ölelés során megegyeztek: egyesítik seregeiket és harcolnak a függetlenségért. 1821. február 24-én Iguala városában Iturbide kiadta az Iguala-tervet, amiben rögzítette legfontosabb céljait, köztük az úgynevezett három garanciát: Mexikó Spanyolországtól független, alkotmányos monarchia, az államvallás kizárólagosan a római katolikus, és egyenlő jogok járnak minden lakónak, függetlenül attól, hogy spanyol vagy helyi származású.[7]
Ugyanezen a napon született meg Igualában Mexikó zászlaja is (José Magdaleno Ocampo szabómester készítette), ma emlékmű hirdeti, hogy ez a város a zászló szülőhelye,[8] azon a helyen pedig, ahol először kibontották a zászlót, egy kis múzeum is felépült: a Museo a la Bandera.[9][10]
1835 júniusában Luis Gonzaga Vieyra tábornok kezdeményezésére Iguala megkapta a ciudad rangot. 1914 márciusában a huertista Antonio G. Olea érkezett a városba a zapatista csapatokat üldözve. Április 14-én a Huerta-ellenes csapatok foglalták el a várost Jesús H. Salgado, Heliodoro Castillo és Encarnación Díaz vezetésével. Álvaro Obregón ugyanebben a hónapban Igualába küldte Héctor F. López tábornokot, hogy előkészítse Venustiano Carranza elismerését Guerrero államban.[11]
Turizmus, látnivalók
[szerkesztés]
A város két fontos műemléke a Santa María de la Asunción- és a 19. századi Szent Ferenc-templom. Több emlékművet is emeltek a településen híres történelmi személyiségek emlékére, többek között emlékművet kapott Miguel Hidalgo, Vicente Guerrero, José María Morelos, Benito Juárez és Nicolás Bravo is, de itt található a zászló emlékműve is, mivel Igualában készült el 1821 elején Mexikó első zöld-fehér-piros zászlaja.[11]
Kultúra
[szerkesztés]A település legfőbb ünnepeit a húsvéti ünnepkörhöz tartozó nagyhéten és október 4-én, Assisi Szent Ferenc napján tartják. A helyi kézművesek főként aranyat, ezüstöt és más fémeket munkálnak meg. Egy helyi legenda arról mesél, hogy a közeli Coatepec nevű hegyen (aminek nevének jelentése kígyók hegye) élt egyszer egy óriási kígyó, ami felfalta a völgy lakóit.[11]
Források
[szerkesztés]- ↑ http://www.inegi.org.mx/sistemas/consulta_resultados/iter2010.aspx?c=27329&s=est
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
- ↑ A mexikói himnusz (spanyol nyelven). [2016. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 10.)
- ↑ INEGI – Iguala de la Independencia község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
- ↑ DGST–SCT adatbázis, Guerrero útjai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
- ↑ Magdalena Mas: El Plan de Iguala o el triunfo de la estrategia política (spanyol nyelven). INEHRM. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Iguala honlapja – történet (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ A múzeum az iguala-net.com-on (spanyol nyelven). [2013. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ Iguala, a mexikói zászló szülőhelye (angol nyelven). [2014. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ a b c E-Local–INAFED kormányzati oldal – Iguala de la Independencia község (spanyol nyelven). [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)