Idegennyelv-mellékhatás

Idegennyelv-mellékhatásnak (japánul 外国語副作用) nevezzük az értelmi képességnek a második nyelv használatakor megfigyelhető általános csökkenését. Ennek a pszichológiai jelenségnek az egyik lehetséges magyarázata, hogy az idegen nyelv feldolgozása nagymértékben igénybe veszi a feldolgozóforrást (processing resource).

Az idegennyelv-mellékhatás azt eredményezheti, hogy a környezet alacsonyabb értelmi képességet tulajdonít egy személynek, mint amikor az anyanyelvét használja.

Az egyik kritika az elmélettel szemben felvetette, hogy az értelmi teljesítmény megfigyelt lecsökkenésének mértéke vajon a megvizsgált személyek verbális fogalmazási képességeinek szintjét tükrözi-e. Hasonló teljesítmény-romlást azonban kimutattak a verbális fogalmazási képességet nem igénylő területeken is, például a számoló képesség esetén (Takano & Noda, 1995).

Az idegennyelv-mellékhatás mechanizmusa

Az idegennyelv-mellékhatást sokan a feldolgozóforrás elméletével magyarázzák. Mivel normális körülmények között az emberi nyelvfeldolgozása szinte teljesen automatizálva van, egyes komplex feladatokat leszámítva (pl. a szövegszerkesztés) a nyelv-feldolgozó rendszer működése ritkán terheli le a feldolgozóforrást. A második nyelv esetében azonban az automatizmus sokszor nem olyan mértékű, mint az anyanyelvnél, ezáltal a forráskészlet szűkölése megnehezítik a bonyolult munkálatokat, ami miatt mind a saját, mind a mások szemében úgy tűnik, mintha lecsökkent volna az értelmi képessége. (a feldolgozás automatizálásáról lásd Schneider & Shiffrin (1977))

Példák az idegennyelv-mellékhatásra

Takano & Noda (1995) vizsgálatuk során a feldolgozóforrás leterheltségének méréséhez általánosan bevett kettős feladatot (dual task) alkalmazták. Az alanyokkal egyszerre végeztették el a fő- és hatófeladatokat, és azt vizsgálták, hogy a hatófeladatok hogyan befolyásolják a főfeladat eredményét. A kísérletből az következett, hogy amikor a hatófeladat az idegen nyelv volt és nem az anyanyelv, a nyelvi, a téri és a számoló feladatok valamennyijének romlott az eredménye.

Kutatási epizódok

Maga a jelenség igen régóta ismert az idegennyelv-használók körében. Tudományos pszichológia bebizonyítója Takano Youtarou volt. Takanót az vezette el az elmélet kidolgozásához, hogy amikor egy angol nyelvű kutatási beszámolót hallgatott, felfigyelt arra, hogy a kérdések, amik normális körülmények között egymás után merülnek föl benne, ezúttal nem jutottak eszébe.

Kapcsolódó cikkek

• Stroop-effektus
• Séma

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a 外国語副作用 című japán Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Schneider, W., & Shiffrin, R. M. 1977 Controlled and automatic human information processing:Ⅰ. Detection, search and attention. Psychological Review, 84, 1-66.
• Shiffrin, R. M., & Schneider, W. 1977 Controlled and automatic human information processing:Ⅱ. Perceptual learning, automatic attending, and a general theory. Psychological Review, 84, 127-190.
• Takano, Y. & Noda, A. 1995 Interlanguage dissimilarity enhances the decline of thinking ability during foreign language processing. Language Learning, 45, 657-681.

További információk

• Tokiói egyetem kogníció kutatóintézetének honlapja - Tanárok (japán)