Idared
Idared | |
almafajta | |
Eredet | Amerikai Egyesült Államok |
Nemesítő neve | University of Idaho Agricultural Experiment Station |
Nemesítés alapfajtái | Jonathan, Wagener |
Nemesítés éve | 1926-1935 |
Hazai elterjedtsége | Általánosan elterjedt |
Általános elterjedtsége | Világszerte elterjedt |
Érési időszak | október eleje |
Az Idared egy amerikai almafajta, világszerte közkedvelt, de csökkenő jelentőségű.
Magyarországon széles körben elterjedt. Rendkívül jól tárolható, ezért fő funkciója a kései friss fogyasztási piac ellátása volt.
Gyümölcsének minősége erősen függ a termőhelyi és környezeti tényezőktől. Húsa fehéres, vajszínű, bőlevű, kemény, roppanós. Íze nem jellegzetes, de kellemes, harmonikus, nem túl savas.
Története
[szerkesztés]Az Amerikai Egyesült Államok Idaho államában jött létre a fajta a Jonathan és Wagener fajták keresztezésével, melyre 1926-ban került sor. Az Idared szelekcióját 1935-ben végezték, kereskedelmi forgalomba pedig 1942-ben került.
Magyarországon először Porpáczi Aladár telepítette, de a vizsgálatok során a gyümölcsök színeződését kedvezőtlennek találták, így a vele kapcsolatos vizsgálatok leálltak.
Új lendületet csak akkor nyertek, amikor a világpiacon kezdett meghatározó fajtává válni az Idared. Ekkor Tamássy István, Migend D. és Szabó Tibor honosították.
Mivel a fajta egyik legnagyobb előnye a hosszú eltarthatóság, az ULO (Ultra low oxygen) tárolás bevezetése jelentősen csökkentette értékét világpiaci szinten.
Ugyanakkor Magyarországon a modern tárolási rendszerek hiánya miatt továbbra is jelentős fajta maradt, arányának növekedése azonban nem várható.
Jellemzői
[szerkesztés]Gyümölcse
[szerkesztés]Gyümölcse nagy méretű, lapított, néha szabálytalan, ami időnként problémát jelent a gépi osztályozásnál.
Héja közepesen vastag, élénkpiros.
Húsát világos, fehéres vajszín jellemzi, kemény, roppanó, bőlevű.
Gyors puhulásra nem hajlamos, eltarthatósága kiváló.
Íze enyhén savanykás, harmonikus. Aromája és zamata közepes.
A nem megfelelően színeződött gyümölcsöknek sokszor a beltartalmi értékei is elmaradnak az elvárttól, ugyanakkor a korona külső részéről szüretelt, hosszú vesszőkön termett erősen színeződött gyümölcsök íze néha szintén kedvezőtlen, mivel a sok fény lehetővé teszi a gyors színeződést, amit nem követ megfelelő gyorsasággal a beltartalmi értékek változása, így az ilyen gyümölcsök sokszor túl korán betakarításra kerülnek.
Optimális fogyasztási érettségét 3-4 hónap tárolás után éri el.[1]
Sikeres fajtaként számos újabb almafajta kialakításában is felhasználták a nemesítők. Néhány példa:
- Arlet (Golden delicious x Idared)
- Fiesta (Cox's Orange Pippin x - Idared)
- Herefordshire Russet (Cox's Orange Pippin x - Idared)
Fája, hatásrendszere
[szerkesztés]Kezdetben erős vagy középerős növekedésű, mely a termőre fordulás után jelentősen mérséklődik. A korona kissé szétterülő, jól elágazódik. Virágainak nagy részét a hosszú vesszőin hozza. A korona folyamatos karbantartást, metszést igényel.
Termesztési jellemzők
[szerkesztés]Korán termőre forduló, bőtermő fajta.
Középkorai, elhúzódó virágzás jellemző rá, fagyra nem kifejezetten érzékeny, ritkán szenved fagykárt.
A korona ritkításán túl a gyümölcsritkítást is igényli. Ilyen esetben termésbiztonsága jó, hullásra nem hajlamos.
Az elhúzódó virágzás következtében érése is elhúzódó, többmenetes betakarítást igényel, mely jelentősen megnöveli a termesztés költségeit.
A betegségek közül a tűzelhalásra nagyfokú érzékenységet mutat. A lisztharmatra szintén érzékeny, de a Jonathannál kevésbé. A nektriás rákosodásra és a varasodásra kis mértékben hajlamos, sebgyógyulási intenzitása jó. A tárolási betegségekre nem, de a nyomásra érzékeny, így óvatos tárolást igényel.
Kis mértékben öntermékeny, vagy önmeddő.[2] Megporzó fajtát igényel.
Felhasználása
[szerkesztés]Sokoldalúan használható fajta. Legnagyobb előnye a kiváló tárolhatóság.
Az októberi szüretet követően megfelelő körülmények között minőségét akár a nyári hónapokig is megőrzi, ugyanakkor friss fogyasztásra csak 3-4 hónapnyi tárolás után válik ideálissá.
A friss fogyasztás mellett konyhai és élelmiszeripari célokra is felhasználható. A sűrítmény gyártás egyik főfajtája.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tóth Magdolna (szerk.). Az alma, Magyarország kultúrflórája. Budapest: Agroinform Kiadó (2013). ISBN 9789635029686
- ↑ Idared. Orange Pippin. (Hozzáférés: 2017. november 1.)
Források
[szerkesztés]- Dr. Pethő Ferenc. Alma. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó (1984). ISBN 0559001052605
- Soltész Miklós (szerk.). Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. Budapest: Mezőgazda Kiadó (1998). ISBN 9639121487