Ida Lvovna Rubinstein
Ida Lvovna Rubinstein | |
![]() | |
Született | 1883. szeptember 21.[1] Harkiv |
Elhunyt | 1960. szeptember 20. (76 évesen)[2][3][4][5][6] Vence |
Állampolgársága | |
Élettársa | Romaine Brooks |
Foglalkozása |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ida Lvovna Rubinstein témájú médiaállományokat. | |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e0/Korzhev_Ivan._Ida._%D0%9A%D0%BE%D1%80%D0%B6%D0%B5%D0%B2_%D0%98._%D0%A2%D0%B0%D0%BD%D0%B5%D1%86_%D1%81%D0%B5%D0%BC%D0%B8_%D0%BF%D0%BE%D0%BA%D1%80%D1%8B%D0%B2%D0%B0%D0%BB._%D0%98%D0%B4%D0%B0_%D0%A0%D1%83%D0%B1%D0%B8%D0%BD%D1%88%D1%82%D0%B5%D0%B9%D0%BD%2C_2010%2C_%D0%BB%D0%B8%D1%82%D1%8C%D0%B5%D0%B2%D0%BE%D0%B9_%D0%BA%D0%B0%D0%BC%D0%B5%D0%BD%D1%8C_%D1%80%D0%B0%D1%81%D0%BA%D1%80%D0%B0%D1%88%D0%B5%D0%BD%D0%BD%D1%8B%D0%B9%2C_%D1%82%D0%BA%D0%B0%D0%BD%D1%8C%2C_140%D1%8518%D1%8525%D1%81%D0%BC.jpg/220px-thumbnail.jpg)
Ida Rubinstein (Ида Львовна Рубинштейн) (Harkiv, 1883. szeptember 21. – Vence, 1960. szeptember 20.) orosz zsidó táncosnő, korának ünnepelt sztárja volt. Számos jelentős 20. századi zenés színpadi mű (Debussy, Honegger, Stravinsky) ihletője vagy megrendelője. Azt mondják, ő inspirálta Maurice Ravel Boléro című művét is. Először Szentpéterváron, majd Gyagilev Cári Orosz Balettjánál, később Párizsban aratta sikereit.
Kiemelkedő képzőművészek alkotások sokaságán örökítették meg alakját.
Életrajz
[szerkesztés]Családja gazdag nagykereskedőkből állt, remek személyes kapcsolatokkal rendelkeztek. Támogatták az egyházat és a kultúrát.
1888-ban elvesztette anyját, majd 1892-ben apját is. Nagybátyja nevelte, aki 1894-ben halt meg. Ekkor Pétervárra költözött idősebb másodunokatestvéréhez. 1904–07 között színházművészetet tanult, majd 1907–08-ban magán táncórákra járt Fokinhoz .
Először 1904-ben lépett színpadra (még álnéven) az Antigoné c. darabbal, ami csak egy előadást ért meg, de ezzel kezdődött hosszan tartó együttműködése Leon Bakszttal, a világhírűvé vált díszlet- és jelmeztervezővel.
Glazunov zenéjére 1908-ban eltáncolta volna Oscar Wilde Saloméját a Mihajlovszkij Színházban. Az előadás elmaradt, de később nyilvánosság elé került a pétervári Konzervatóriumban. Mejerhold állította színpadra Fokin koreográfiáját. A Hét fátyol tánc közben szinte teljesen levetkőzött, amivel botrányt okozott. Viszont ebben fedezte föl Gyagilev. Ezután került a Cári Baletthoz.
1909–1911 között volt Gyagilev társulatának tagja. Először a Kleopatra c. előadásban lépett fel Anna Pavlova és Vaclav Nyizsinszkij mellett, Párizsban. A következő darab a Seherezádé volt (Rimszkij-Korszakov).
1911-ben elhagyta a Cári Balettot és saját együttest alapított.
Ida Rubinstein 1934-ben vonult vissza. Színpadon prózai szerepeket is alakított, görög tragédiákban is játszott, és például 1924-ben fellépett a Sarah Bernhardt Színházban A kaméliás hölgy címszerepében is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ RIA Novosztyi. Rosszija Szevodnya
- ↑ Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://dezede.org/individus/rubinstein-2/