Cserey Farkas (1719–1782)

Cserey Farkas
Született	1719 Rákos
Elhunyt	1782. december 9. (62-63 évesen) Bécs
Állampolgársága	Habsburg Birodalom magyar
Gyermekei	Cserey Farkas Cserey Lőrinc
Foglalkozása	bölcsészettudós
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyajtai Cserey Farkas (Csíkrákos, 1719 – Bécs, 1782. december 9.) bölcselettudor, udvari tanácsos és előadó, ifjabb Cserey Farkas és Cserey Lőrinc édesapja.

Élete

Cserey Elek táblai ülnök testvére volt. Kolozsvárt tanult a tudós jezsuita Kaprinai István felügyelete alatt. 1742-ben végezte el iskolai tanulmányait, és bölcselettudor lett. Korának egyik legműveltebb férfia; a hivatali pályán az erdélyi kancelláriánál 1761-ben udvari tanácsossá és referendáriussá emelkedett Bécsben, és ott élte napjait. 1777-ben visszavonult a hivatali életből, és hazaköltözött Erdélybe, ekkor Mária Terézia királynőtől, aki az erdélyi ügyekben mindig kikérte a tanácsát, a krasznai, tasnádi és zilahi uradalmakat kapta.

Arcképét Nagy Sámuel metszette rézbe; megjelent az Erdélyi Muzeum IV. füzete mellett 1815-ben.

Munkái

• Isten anyjának… szüz Máriának lorétomi litániában lévő nevezetek rendén folyó dicsérete. Bécs, 1772. Képekkel és Nagy-Szeben, 1830.
• A magyar és székely asszonyok törvénye. Kolozsvár, 1800. (Fia ifjabb Cs. Farkas adta ki.)

Kéziratban

• Költeményei a mohácsi vészről, Buda bukásáról, a török foglalásokról és egyéb történeti tárgyakról; továbbá Valerius Maximusnak a nevezetes beszédekről és tettekről írt latin munkája magyarázva az Országos Széchényi Könyvtárban; egy jogi szótárt is hagyott hátra.
• Levele Barcsay Ábrahámnak, Bécs. dec. 10. (Erdélyi Muzeum IV. 170.)
• Neki tulajdonítanak egy „Geographia Mariana Regni Hungariae” című 1780-ban kelt, azóta elveszett könyvet, amely többek között leírja az 1567-es tolvajostetői csata történetét. A csata során János Zsigmond fejedelem állítólag rá akarta kényszeríteni az unitárius vallást a csíki székelyekre, de azok megoltalmazták magukat és vallásukat. Mohay Tamás azonban bebizonyította, hogy a meg nem történt csatáról szóló leírás szerzője nem Cserey Farkas, hanem az ő szilágykrasznai udvari káplánja, a ferencrendi P. Katona György volt.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Tánczos Vilmos: Kitalált hagyomány? Mohay Tamás A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. Történet, eredet, hagyomány című könyvéről. Keresztény Szó, 8. sz. (2009. augusztus)
• Egyed Emese: Barcsay Ábrahám két id. Cserey Farkasra vonatkozó verse. Irodalomtörténeti Közlemények, XCVIII. évf. 5–6. sz. (1994) 760–762. o.

További információk

• Isten anyjának… szüz Máriának lorétomi litániában lévő nevezetek rendén folyó dicsérete.