Ugrás a tartalomhoz

Időközönkénti ismétlési hatás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az időközönkénti ismétlési hatás azt a tényt írja le, hogy az emberek és állatok könnyebben visszaemlékeznek olyan ismeretekre, amelyeket egy hosszabb időszak alatt tanultak meg néhányszori ismétléssel („időben elosztott ismétlés”), mint azokra, amelyeket rövid időszak alatti ismételgetéssel („halmozott ismétlés”) tanultak.

A jelenséget először Hermann Ebbinghaus írta le; kutatásának részleteit az 1885-ös, Memory: A Contribution to Experimental Psychology című könyvében ismertette.

A gyakorlatban a hatásnak köszönhetően az utolsó pillanatban végzett intenzív magolás nem annyira hatékony, mint azonos időtartamú, de hosszabb időszakra elosztva végzett tanulás. Ez azonban csak hosszabb távon igaz: rövid távon az egyszerre végzett tömeges tanulás jobb eredményt mutat, mint az elosztott ismétlés.

Az időközönkénti ismétlési hatásra többféle magyarázat vetődött fel. Az elégtelen feldolgozás elmélete szerint a tömeges ismétlés alatt a második és további ismétlésekre nem fordítunk kellő figyelmet (Hintzman et al., 1973). A kódolási változatosság elmélete szerint pedig az időközönkénti ismétlés során valamelyes változatosság mutatkozik abban, hogy az agy hogyan dolgozza fel az adott információt, míg a tömeges ismétlés során szinte azonos folyamat zajlik le minden ismétlésnél. Mivel a jelenség nagyon erőteljes, és nem könnyű kísérletileg befolyásolni a tanulás folyamatát, a különböző paramétereket igen nehéz alapos gyakorlati vizsgálatnak alávetni.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Appleton-Knapp, S. L., Bjork, R. A., & Wickens, T. D. (2005). Examining the spacing effect in advertising: Encoding variability, retrieval processes, and their interaction. Journal of Consumer Research, 32(2), 266-276.
  • Bird, C. P. (1987). Influence of the spacing of trait information on impressions of likability. Journal of experimental social psychology, 23(6), 481-497.
  • Cermak, L. S., Verfaellie, M., Lanzoni, S., Mather, M., & Chase, K. A. (1996). Effect of spaced repetitions on amnesia patients' recall and recognition performance. Neuropsychology, 10(2), 219-227.
  • Challis, B. H. (1993). Spacing effects on cued-memory tests depend on level of processing. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 19(2), 389-396.
  • Crowder, R. G. (. (1976). Principles of learning and memory. Oxford, England: Lawrence Erlbaum.
  • Dempster, F. N. (1988). Informing classroom practice: What we know about several task characteristics and their effects on learning. Contemporary educational psychology, 13(3), 254-264.
  • Dempster, F. N. (1988). The spacing effect: A case study in the failure to apply the results of psychological research. American Psychologist, 43(8), 627-634.
  • Greene, R. L. (1989). Spacing effects in memory: Evidence for a two-process account. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 15(3), 371-377.
  • Hintzman, D. L. (1974). Theoretical implications of the spacing effect. Theories in cognitive psychology: The loyola symposium. (). Oxford, England: Lawrence Erlbaum.
  • Leicht, K. L., & Overton, R. (1987). Encoding variability and spacing repetitions. American Journal of Psychology, 100(1), 61-68.
  • Mammarella, N., Avons, S. E., & Russo, R. (2004). A short-term perceptual priming account of spacing effects in explicit cued-memory tasks for unfamiliar stimuli. European Journal of Cognitive Psychology, 16(3), 387-402.
  • Mammarella, N., Russo, R., & Avons, S. E. (2002). Spacing effects in cued-memory tasks for unfamiliar faces and nonwords. Memory & cognition, 30(8), 1238-1251.
  • Russo, R., Ma, & Wilks, J. (1998). Revising current two-process accounts of spacing effects in memory. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 24(1), 161-172.
  • Toppino, T. C., & Bloom, L. C. (2002). The spacing effect, free recall, and two-process theory: A closer look. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 28(3), 437-444.
  • Whitten, W. B. & Bjork, R. A. (1977). Learning from tests: Effects of spacing. Journal of Verbal Learning & Verbal Behavior, 16, 465-478.
  • Wozniak, P. A., & Gorzelanczyk, E. J. (1994). Optimization of repetition spacing in the practice of learning. Acta Neurobiologiae Experimentalis, 54, 59-62.
  • Young, D. R., & Bellezza, F. S. (1982). Encoding variability, memory organization, and the repetition effect. Journal of

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Időközönkénti_ismétlési_hatás&oldid=26665159”