IMP-16
Az IMP-16 volt a világ első 16 bites mikroprocesszora; a National Semiconductor cég által gyártott, több chippel megvalósított mikroprocesszor 1973-ban jelent meg.
Öt PMOS típusú integrált áramkörből állt: négy négybites RALU (regiszter és ALU) chip (ezek tkp. IMP-00A bitszelet-processzorok voltak[1]) biztosította az adatutat, valamint egy CROM (Control and ROM, vezérlés és ROM) látta el az utasításvégrehajtás vezérlését és tárolta a mikrokódot.
A processzor négy 16 bites akkumulátort tartalmaz, amelyekből kettőt indexregiszterként lehet használni. Az utasításkészlet-architektúra hasonló a Data General Nova miniszámítógépéhez. Kb. 700 kHz-es órajelen működött.[2] A processzor alapértelmezésben nem kezelt lebegőpontos adatokat, de 1975-ben kiadtak hozzá egy lebegőpontos firmware-t.[3]
Az IMP-16-ot később felváltotta a National Semiconductor PACE egychipes processzora, majd azt követte az INS8900 szintén egychipes processzor. Ezek a processzorok hasonló architektúrával rendelkeztek, de nem voltak binárisan kompatibilisek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.antiquetech.com/chips/NSIMP-16.htm Archiválva 2011. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben "National Semiconductor named the IMP-00A a RALU ..."
- ↑ http://www.antiquetech.com/chips/NSIMP-16.htm Archiválva 2011. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben "... was clocked at about 700KHz."
- ↑ http://bitsavers.trailing-edge.com/pdf/national/imp16/4200072A_IMP16_FP_FW_Jan75.pdf[halott link] IMP-16F/400 floating point firmware
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az IMP-16 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- National Semiconductor (1973). IMP-16 Programming and Assembler Manual
- Antique Chip Technology Revisited: National Semiconductor IMP-16
- IMP-16C board at the Selectric Typewriter Museum