II. Odó, Blois grófja
| II. Odó | |
 | |
| Blois grófjainak címere | |
| Blois-i Grófság | |
| Uralkodási ideje | |
| 1004 – 1037 | |
| Elődje | II. Theobald, Blois grófja |
| Utódja | III. Theobald, Blois grófja |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Blois grófjai |
| Született | 982 |
| Elhunyt | 1037. november 15. Commery |
| Nyughelye | Tours, Szt. Márton apátság, Marmoutier |
| Édesapja | I. Odó. Blois grófja |
| Édesanyja | Burgundi Berta |
| Testvére(i) | II. Theobald, Blois grófja |
| Házastársa | Normandiai Matilda |
| Házastársa | Auvergne-i Ermengarde |
| Gyermekei | Theobald István Berta |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Odó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Odó (kb. 982 – 1037. november 15.) volt 1004 és 1037 között Blois és Chartres grófja.
Élete
[szerkesztés]Apja I. Odó, Blois grófja, anyja Burgundi Berta volt.[1][2][3][4]
1004-ben bátyja, II. Theobald lemondása után örökölte Blois, Chartres, Châteaudun, Provins, Reims és Tours grófja címeket.[5][6] 1022-től Troyes és Meaux grófja. A korabeli viszonyokhoz képest is harciasnak számított, uralkodását végigkísérték a szomszédos feudális államokkal vívott harcok, illetve háborút viselt az itáliai és a burgund királyi cím megszerzéséért is.
Első felesége, Normandiai Matilda halála után (1006) vitába keveredett sógorával, II. Richárd normandiai herceggel, mivel nem akarta visszaadni Matilda hozományát, a dreux-i kastélyt.[7] Odó anyjának második férje, II. Róbert francia király beavatkozott a vitába és végül Odónak adott igazat. 1016-ban megpróbálta elfoglalni a szomszédos Touraine-t, de az 1016. július 16-án Pontlevoy közelében vívott csata során III. Fulkó, Anjou grófja és I. Herbert, Maine grófja vereséget mértek rá. Anjou-val ezt követően is háborúskodott,[8] 1025-ben megpróbálta elfoglalni Saumurt, de ismét kudarcot vallott.
Troyes megszerzése
[szerkesztés]1021 és 1023. között meghalt Troyes-i Grófság uralkodója, I. István, Champagne grófja, aki nem hagyott és nem is jelölt meg örököst. A grófság öröklésének kérdését ismét II. Róbert kívánta rendezni, aki azt mostohafiának, István rokonának ítélte azt.[9] Pár hónappal később azonban válság tört ki: a reims-i érsek (I. Ebles, Roucy grófja) értesítette a királyt Odó tetteiről, aki úgy határozott, hogy megfosztja Odót a grófságtól. Utóbbi ezt nem tűrte és Troyes bekebelezése után megtámadta Roucy-t és a reims-i érsek birtokait is. Még Róbert hívei, Fulbert chartres-i püspök (később szentté avatták) és II. Richárd normandiai herceg is Odó támogatta, mivel véleményük szerint Róbert "nem viselkedhet úgy, mint egy zsarnok".
1023-ban II. Róbert maga elé idézte Odót, aki kellő formaságok kíséreténen tudatta a királlyal, hogy nem adja vissza a grófságot és hogy a királynak nincs megfelelő ereje ahhoz, hogy elvegye tőle. 1024-ben Compiègne közelében tartott tanácson a helyi nemesek azt javasolták a királynak, hogy egyezzen ki Odóval és II. Róbert kénytelen volt birtokaiban megerősíteni. Odó ezt követően megtámadta Theoderic lotaringiai herceget és Ferrit, Toul grófját. Odónak sikerült elfoglalni területeiket és két erődítményt építtetett Bourmont dans le Bassigny és Vaucouleurs sur la Meuset térségében. Ekkor csak a II. Róbert király és II. Henrik német-római császár között kötött szövetség tudta megállítani - közösen kényszerítették arra, hogy Reims-t visszaadja az érseknek és lerombolták az új erődöket.[10]
Kísérlet Burgundia megszerzésére
[szerkesztés]A lombard bárók felajánlották neki az itáliai koronát, de az ajánlatot hamarosan visszavonták, mivel nem akarták megsérteni a francia király. 1032-ben, III. Rudolf burgund király halála után betört a Burgundi Királyságba, hogy anyja jogának magának követelje a trónt.[11][12] Csak II. Konrád német-római császár és az új francia király, I. Henrik tudták együttesen visszaverni. 1033-ban Odó ostrom alá vette Toult, de 1033. augusztus 20-án megérkeztek Konrád felmentő seregei és visszavonulásra kényszerült. Burgundiát pedig Konrád a Német-római Birodalom részévé tette.
Halála
[szerkesztés]1034-ben a Meuse folyó völgyét dúlta 1037. november 14-én elfoglalta Bart és Aachen felé tervezett vonulni. A következő napon Commercy közelében vívott csata közben hunyt el, amikor újabb támadást indított Lotaringia ellen.[13][14][15][16][17]
Családja
[szerkesztés]Első felesége (1003/1004) Normandiai Matilda (? - 1005), I. Richárd normandiai herceg és második felesége, Gunnora lánya.[18] A házasságból nem született gyermek. Matilda halála után bátyja, II. Richárd normandiai herceg megpróbálta visszaszerezni a kastélyt, de Odó ellenállt és végül II. Róbert király neki ítélte. Richárd válaszul felépített Tillières közelében egy másik várat, amit Odó sikertelenül próbált elfoglalni.[18]
Második felesége (1005)[19] Auvergne-i Ermengarde (? - 1042 után), IV. Vilmos, Auvergne grófja és Humberge de Brioude lánya.[20][21] A házasságból három gyermek ismert:
- Theobald (kb. 1010 - 1089),[22] apja halála után III. Theobald, Blois grófja.
- István (? - 1048. május 19.)[22]
- Berta (? - 1085[23]),[24] első férje (1018) III. Alan bretagne-i herceg (997 - 1040).[20][25] Második férje (1046 után) IV. Hugó, Maine grófja (? - 1051).[26]
Leszármazása
[szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "Odo comes" visszaadott egy birtokot a Marmoutier apátság számára 983. május 3-án, az oklevelet ellenjegyezte "Berte comitisse uxoris eius, majoris filii eius Teutboldi, minoris filii eius Odonis adhuc in cunabulo quiescentis", vagyis felesége, Berta, nagyobbik fia Theobald, kisebbik (csecsemő) fia Odó (mindketten később grófok). Forrás: Lex (1892), Pièces Justificatives, I, p. 121. Idézi: Cawley
- ↑ Rodulfus Glauber alapján "Odo natus ex filia Chuonradi regis Austrasiorum, Berta nomine", azaz (II.) Odó gróf, Berta fia, aki Konrád, austrasiai király lánya. Forrás: Rodulfi Glabri, Historiarum III.9, MGH SS VII, p. 64. Idézi: Cawley
- ↑ Egy 996-ra datált oklevél jegyzi fel, hogy "comitissæ Berthæ" jóváhagyta "Odo comes" birtokadományát a Bourgeuil apátság részére, "filiorum suorum Teobaldi…atque Odonis", azaz Theobald és Odó fiaik beleegyezésével. Forrás: Lex (1892), Pièces Justificatives, VI, p. 129. Idézi: Cawley
- ↑ "Odonis comitis, Rotberti filii eius, Tetbaldi filius eius, Odonis alterius filius, Hugonis vicecomitis Castridunensis, Raherii de Montigniaco", azaz (I.) Odó gróf, fia Róbert, fia Theobald, másik fia Odó stb ellenjegyeztek egy 989-es oklevelet, amelyben "Robert Vicomte de Blois" birtokot adományozott az Evroni apátságnak. Forrás: Chartes Vendômoises XXIV, p. 34. Idézi: Cawley
- ↑ "Bertæ reginæ, Odonis comitis filii eius…", azaz "Berta királyné és fia, Odó gróf" együtt ellenjegyeztek egy 1004-es oklevelet, amelyben "Gislebertus prepositus" jegyzett fel egy birtokadományt. Forrás: Marmoutier-Dunois III, p. 4. Idézi: Cawley
- ↑ Egy 1024. előtt keletkezett dokumentum jegyzi fel, hogy "comes Tedbaldus", azaz Theobald grófot "in capitulo Sancti Petri" temették el, "fratris sui Teoderici", azaz bátyja, Teodor lábánál. A dokumentumot "Odonis comitis, Bertæ matris suæ, Agnetis filiæ ipsius" ellenjegyezték. Forrás: Chartres Saint-Père I, Liber Quintus, Cap. V, p. 103. Idézi: Cawley
- ↑ Guillaume de Jumièges. Forrás: WJ V.10, p. 124. Idézi: Cawley
- ↑ Rodulfus Glaber utalt erre: "állandó viták és gyakori háborúk" zajlottak "secundus Odo filius…prioris Odonis", azaz "II. Odó, az előző fia" és III. Fulkó között. Forrás: Rodulfi Glabri, Historiarum III.6, p. 105. Idézi: Cawley
- ↑ Rodulfus Glaber jegyezte fel, hogy "secundus Odo filius…prioris Odonis", azaz "II. Odó, az előző Odó fia" elfoglalta "Stephanus comes Trecorum et Meldorum, Heriberti filius", azaz István troyes-i gróf összes birtokát. Forrás: Rodulfi Glabri, Historiarum III.5, p. 105. Idézi: Cawley
- ↑ L. Theis: Robert le Pieux. Le roi de l’an mil, Perrin, Paris, 1999, p. 165 - 169
- ↑ Rodulfus Glauber jegyezte fel, hogy "Odo natus ex filia Chuonradi regis Austrasiorum, Berta nomine", azaz "Odó, aki Konrád király lányától, Bertától született" magának követelte a királyságot II. Konrád császárral szemben, amikor anyai nagybátyja, III. Rudolf meghalt. Forrás: Rodulfi Glabri, Historiarum III.37, p. 161. Idézi: Cawley
- ↑ Herimannus szintén feljegyezte, hogy "Odo sororis eiusdem [=Roudolfus, ignavus Burgundiæ regulus] filium, princeps Gallicæ Campaniæ", azaz "Odó, nővérének (Rudold burgund király) fia, a gallok hercege Champagne-ban" magának követelte a burgundi trónt II. Konráddal szemben 1032-ben. Forrás: Herimanni Augiensis Chronicon 1030, MHG SS V, p. 121. Idézi: Cawley
- ↑ Az Annales Sangallenses jegyezte fel a "Gozelinum et Uotonem comittibus", azaz Gozelo lotaringiai herceg és Odó csatáját, ahol Odót legyőzték és megölték. Forrás: Annales Sangallensis Maiores 1037 (1043), MGH SS I, p. 84. Idézi: Cawley
- ↑ Poull, G. (1994) La Maison souveraine et ducale de Bar (Presses universitaires de Nancy), pp. 30-1.
- ↑ Obituaires de Sens Tome I.2, Collégiale de Saint-Cloud, p. 813.
- ↑ Obituaires de Sens Tome II, Église cathédrale de Chartres, Nécrologe du xi siècle, p. 23.
- ↑ A Verdun Saint-Vanne nekrológja jegyezte fel "XVII Kal Dec" dátummal "Odo, Manasses, Euzuinus, Dudo comites ante Bar castrum prelio interempti", azaz "Odó, Menasses, Euzin, Dudo grófok halálát a Bar kastélya előtt vívott csatában". Forrás: Das Nekrolog des Klosters S Vanne, Jahrbuch der Gesellschaft für lothringische Geschichte und Altertumskunde, 14th year 1902 ("Necrology Verdun Saint-Vanne"), p. 148. Idézi: Cawley
- ↑ a b Guillaume de Jumièges nevezte meg Matildát, mint "le comte Odon" feleségét, Richárd herceg és Gunnor harmadik lányát, és később hozzátette, hogy férje "Eudes comte de Chartres" volt, amikor feljegyezte, hogy Richárd halála után házasodtak össze és Matilda hozománya Dreux kastélya volt. Forrás: WJ IV.18, p. 105, and V.10, pp. 123-4. Idézi: Cawley
- ↑ A házasság időpontját Alberic de Trois-Fontaines krónikája biztosítja, amely 1005-ben feljegyezte, hogy "comitissam Turonensem Ermengardem" és férje, "Odonem Campaniensem comitem" közösen helyreállították "Turonis maioris monasterii", azaz egy tours-i monostort. Forrás: Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1005, MGH SS XXIII, p. 778. Idézi: Cawley
- ↑ a b A Flandria Generosa nevezte meg "altera Ermengardis comitissa" (a másik Ermengarde grófnét) mint "Ermengardis comitissa Arvenensis" (Ermengarde auvergne-i grófné) lányát és "Berta comitissa", azaz Berta blois-i grófnő anyját. Forrás: Flandria Generosa 25, MGH SS IX, p. 323. Idézi: Cawley
- ↑ "Odonis comitis, Ermengardis uxoris eius, Bertæ reginæ…", azaz Odó gróf, felesége Ermengarde és Berta királyné (Odó anyja) közösen szerepeltek egy 1005-ös oklevélben, amelyben Odó birtokokat adományozott "in comitatu Dunensi…Boscus Medius", azaz Châteaudun közelében. forrás: Chartres Saint-Père I, Liber Quintus, Cap. V, p. 96. Idézi: Cawley
- ↑ a b A Liber Modernorum Regum Francorum nevezte meg Odó két fiát, mint "Tetbaudus et Stephanus" és hozzátette, hogy Theobald örökölte "Carnotensem et Turonensem", azaz Chartres és Tours grófságokat, míg István "Meldensium et Trecassinorum", azaz Meaux és Troyes grófságokat. Forrás: Hugonis Floriacensis, Liber qui Modernorum Regum Francorum continet Actus 10, MGH SS IX, p. 388. Idézi: Cawley
- ↑ A Chronicon Britannico jegyezte fel "Bertha Comitissa mater Conani", azaz Berta, Conan gróf anyja halálát. Ex Chronico Britannico, RHGF XII, p. 557. Idézi: Cawley
- ↑ Chibnall, M. (ed. and trans.) The Ecclesiastical History of Orderic Vitalis (Oxford Medieval Texts, 1969-80), Vol. II, Book IV, p. 305. He calls Etienne de Blois, husband of Adela de Normandie, her "nepos" in Vol. III, Book V, p. 117. Idézi: Cawley
- ↑ A Chronicon Kemperlegiense jegyezte fel, hogy "Alanus filius eius" (azaz Alan, a fia) követte Bretagne trónján "Gauffridus Dux Britanniæ filius Conani filii Iuhaëlis Berengarii", azaz I. Geoffrey bretagne-i herceget, Conan fiát, és felesége "Bertham filiam Odonis Comitis Carnotensis", azaz Berta, Odó chartres-i gróf lánya volt. Forrás: Chronicon Kemperlegiense, Stephani Baluzii Miscellaneorum, Liber I, Collectio Veterum, p. 521. Idézi: Cawley
- ↑ A Actus pontificum Cenomannis jegyezte fel, hogy Gervais püspök kezdeményezésére jött létre a házasság "Hugonem…Herberti filium", azaz Hugó, Herbert fia és "Bertam…Alani Britannorum comitis olim coniugem", Berta, Alan bretagne gróf néha felesége között. forrás: Busson, G. and Ledru, A. (eds.) (1902) Actus Pontificum Cenomannis in urbe degentium (Le Mans) (“Actus pontificum Cenomannis”), p. 365. Idézi: Cawley
Források
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: I. Theobald |
Blois grófja 1004 - 1037 |
Következő uralkodó: III. Theobald |