II. Nebirierau
II. Nebirierau | |||||||||||||||
Harpokratész szobrocskája Nebiriau nevével | |||||||||||||||
Uralkodása | i. e. 1600 körül | ||||||||||||||
Prenomen |
nfr-k3-rˁ Noferkaré „Ré lelke tökéletes” | ||||||||||||||
Nomen |
[rˁ]-nb-ỉrỉ-(r)-3w(.t) [Ré]-Nebirierau „Ré mindennek a birtokosa”[1] | ||||||||||||||
Apja | I. Nebirierau (?) |
II. Nebirierau (uralkodói nevén Szeuadzsenré) az ókori egyiptomi XVI. dinasztia egyik uralkodója volt, a második átmeneti kor idején. Székhelye Théba volt.
Említései
[szerkesztés]Általában elődje, I. Nebirierau fiának tartják, tekintve, hogy a név nagyon ritka a történelmi forrásokban.[2] Ellentétben I. Nebirierauval, aki 26 éven át uralkodott Felső-Egyiptomban, II. Nebiriauról keveset tudni; korabeli források egyáltalán nem említik.[3]
Nebirierau mindössze két forrásból ismert, mindkettő jóval későbbi: az egyik a XIX. dinasztia idején összeállított torinói királylista, melyen a 13. oszlop 5. neveként szerepel (uralkodói neve elveszett), a másik pedig Harpokratész isten bronz szobrocskája (Egyiptomi Múzeum, 38189). A szobor talapzatának négy oldalára kártusba írt neveket véstek, ezek: Binpu; Jahmesz; A jó isten, Szeuadzsenré, az igaz hangú; A jó isten, Noferkaré, az igaz hangú.[4] Az első két név a XVI. dinasztiát követő XVII. dinasztia két hercegét jelöli, a Szeuadzsenré I. Nebirierau uralkodói neve volt, a Noferkaré pedig valószínűleg II. Nebirierau más forrásban nem szereplő uralkodói neve. A lelet azért is érdekes, mert Harpokratész kultusza – és így maga a szobrocska is – a ptolemaida korra datálható, vagyis 1500 évvel későbbi, mint az a kor, amikor ezek a személyek éltek.[4]
II. Nebirieraut egy szintén kevéssé ismert, Szemenré nevű király követte, akinek neve csak egy baltán maradt fenn, őt pedig Szeuszerenré Bebianh, akinek a torinói királylista 12 évnyi uralkodást tulajdonít.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ von Beckerath, Jürgen. Handbuch der Ägyptischen Königsnamen. Mainz (1999. december 3.). ISBN 3 8053 2591 6, pp. 126-127
- ↑ Kim Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period c. 1800-1550 B.C, Museum Tusculanum Press, (1997), p.155
- ↑ Ryholt, p.201
- ↑ a b Donald B. Redford (1986). Pharaonic king-lists, annals and day-books: a contribution to the study of the Egyptian sense of history. Mississauga: Benben Publications, ISBN 0920168078, p. 55
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nebiriau II című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.