Ugrás a tartalomhoz

II. Heródes Agrippa zsidó király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Heródes Agrippa
16. századi ábrázolás
16. századi ábrázolás

Zsidó király
Uralkodási ideje
52 93
(41 évig)
ElődjeI. Heródes Agrippa
Utódjanem volt
Életrajzi adatok
UralkodóházHeródes-dinasztia
Született27/28
Róma
Elhunyt93 körül (66 évesen)
Róma
NyughelyeJúdea
ÉdesapjaI. Heródes Agrippa
ÉdesanyjaKüprosz
Testvére(i)Bereniké, Druszilla, Mirjam
Vallászsidó vallás
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Heródes Agrippa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. Heródes Agrippa (Kr. u. 27/28Kr. u. 93 vagy 100 körül) khalkiszi király 50-től, zsidó király 52-től haláláig.

I. Heródes Agrippa fiaként született, édesanyja Küprosz volt. Rómában nevelkedett, honfitársai szolgálatára volt Cumanus idején és közvetített a főpap ruháinak kérdésében. Édesapja halála után Claudius császár szívesen kinevezte volna a helyére, de a 17 éves ifjút még éretlennek találta az uralkodásra. 50-ben mégis Khalkisz (mai Libanon) királyává, majd a jeruzsálemi templom felügyelőjévé tette, egyúttal ráruházta a zsidó főpap kinevezésének jogát is.[1]

Heródes Agrippa csak 52-ben utazott országába. 53-ban a néhai Heródes Fülöp és Lizániás területének királya is lett. Nero császár nagy területeket adományozott neki Galileában és Pereában. Az Újszövetség Pál apostol perében említi (ApCsel 25,13-26,32). A királynak eszerint Fesztusz helytartó terjesztette elő az ügyet, annál is inkább, mivel Heródes Agrippa személyesen akarta hallani akarta az apostolt. Heródes Agrippa szabadon engedte volna Pált, ha az nem föllebbezett a császárhoz római polgárjogára hivatkozva.[1]

Heródes Agrippa nagy építtetőként maradt fenn az emlékezetben, uralkodása alatt (6264-ben) fejezték be a jeruzsálemi templomot.[1] Ennek ellenére a zsidók önkényeskedései és a főpapokkal való zsarnokoskodásai miatt nem kedvelték.[2] A 66-os a zsidó lázadás kitörésekor Alexandriában volt. Mivel a felkelőkkel szemben Róma oldalán állt, jutalmul Vespasianus császár megnövelte birodalmát. Testvére feleségével, Berenikével élt, akinek ő volt a negyedik férje. Jeruzsálem eleste, 70 után Rómába költözött, élete végéről keveset tudunk. Itt római praetorként élt,[2] és valószínűleg 93[1] vagy 100 körült hunyt el.[1][2]

Heródes családfája
Az alábbi leszármazási táblázat Nagy Heródes zsidó király családjának főbb, uralkodó tagjait tartalmazza. A név alatt az első sor évszám az életének idejét, a második az uralkodási idejét jelzi. Bővebb táblázat: http://virtualreligion.net/iho/herod2.html
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Nagy Heródes
Kr. e. 74 – Kr. e. 4
[Kr. e. 37 – Kr. e. 4]
 
I. Mariamné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Mariamné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Malthaké
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jeruzsálemi Kleopátra
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Arisztobulosz
Kr. e. 31 – Kr. e. 7
 
II. Heródes
Kr. e. 27 – Kr. u. 33
[Kr. e. 4 – Kr. u. 33]
 
Heródes Arkhelaosz
Kr. e. 23 – Kr. u. 18
[Kr. e. 4 – Kr. u. 6]
 
Heródes Antipász
Kr. e. 22 – Kr. u. 40
[Kr. e. 4 – Kr. u. 39]
 
Fülöp
Kr. e. 24 – Kr. u. 34
[Kr. e. 4 – Kr. u. 34]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. Heródes Agrippa
Kr. e. 10 – Kr. u. 44
[Kr. u. 37 – Kr. u. 44]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Heródes Agrippa
Kr. u. 27 – Kr. u. 93
[Kr. u. 50 – Kr. u. 93]
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e Katolikus lexikon, Heródes Agrippa II.
  2. a b c Pallas, i. h.

Források

[szerkesztés]