Nemzetközi Törvényszék (Jugoszlávia)
| Nemzetközi Törvényszék | |
 | |
 | |
| Alapítva | 1993. május 25. |
| Megszűnt | 2017. december 31. |
| Székhely | Hága ( é. sz. 52° 04′ 04″, k. h. 4° 21′ 13″52.067900°N 4.353500°E) |
| Tagság | 28 |
| Vezető | Theodor Meron |
| Elhelyezkedése | |
 Nemzetközi Törvényszék
Pozíció Hollandia térképén
| |
| é. sz. 52° 04′ 04″, k. h. 4° 21′ 13″52.067889°N 4.353500°EKoordináták: é. sz. 52° 04′ 04″, k. h. 4° 21′ 13″52.067889°N 4.353500°E | |
| A Nemzetközi Törvényszék weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Törvényszék témájú médiaállományokat. | |
A volt Jugoszlávia területén 1991-től kezdve elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék (angol rövidítéssel ICTY, a köznyelvben gyakran Hágai Nemzetközi Törvényszék) az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egy szerve, amelyet a volt Jugoszlávia területén a háborús események során elkövetett súlyos bűncselekmények kivizsgálása és az elkövetésükkel gyanúsított személyek elleni bírósági eljárások lefolytatása céljából hoztak létre. A Törvényszék egy eseti, nem állandó bírói fórum volt, amely Hágában működött.
A Törvényszéket először Klaus Kinkel német külügyminiszter javasolta, majd a Biztonsági Tanács 1993. május 25-én meghozott 827. határozata hozta létre. A Törvényszéknek négy, a volt Jugoszlávia területén 1991-től kezdve elkövetett bűncselekményi kör felett van jogköre: az 1949. évi genfi egyezmények súlyos megsértése, a háború jogának és szokásainak megsértése, népirtás és emberiesség elleni bűntettek. A Törvényszék kizárólag személyeket vonhat felelősségre, intézményeket és kormányokat nem. A legsúlyosabb kiszabható büntetés életfogytiglani szabadságvesztés, a szabadságvesztés büntetések végrehajtására több állam is kötött egyezményt az ENSZ-szel. A legutolsó vádiratot 2004. március 15-én adták ki. Az eredetileg kitűzött cél az volt, hogy a Törvényszék az elsőfokú eljárásokat 2008 végéig, az összes fellebbviteli eljárást pedig 2010 végéig fejezze be, ám e céldátumokat később 2012-re kellett módosítani.
2017 decemberében a Törvényszék végleg bezárta kapuit. 24 éves működése során 161 ember ellen emelt vádat és közülük 84-et ítélt el.[1]
Az ICTY nem keverendő össze a Nemzetközi Bírósággal vagy a Nemzetközi Büntetőbírósággal, melyek szintén Hágában találhatóak, de állandó státuszuk és eltérő jogkörük van.
Szervezet
[szerkesztés]A Törvényszék körülbelül 1200 főt foglalkoztatott, fő szervezeti egységei a Tanácsok, a Tanácsok és a Főügyész közös Hivatala, illetve a Főügyész voltak.
A Tanácsok a bírákból és segítőikből álltak. A Törvényszék két Elsőfokú és egy Fellebbviteli Tanácsból állt. A Törvényszék elnöke elnökölt a Fellebbviteli Tanács ülésein. Az utolsó elnök az olasz Fausto Pocar (2005–2017). Elődei az olasz Antonio Cassese (1993–1997), az amerikai Gabrielle Kirk McDonald (1997–1999), a francia Claude Jorda (1999–2002) és az amerikai Theodor Meron (2002–2005) voltak.
A Hivatal feladata a Törvényszék adminisztrációja volt; tevékenységébe tartozott a bírósági jegyzőkönyvek készítése, bírósági dokumentumok fordítása, a tanúvallomást tevők szállásának és utazásának megszervezése, az információs iroda üzemeltetése és olyan általános kötelességek, mint a fizetések és a személyzetfelvétel kezelése. A Hivatal felelőssége kiterjedt a fogdára, ahol a vádlottakat fogva tartották a perük idejére, és a saját védelmükért fizetni nem tudó vádlottaknak nyújtott jogsegélyre is. A Hivatalt a Jegyző vezette. Jegyzők voltak: a holland Theo van Boven (1994 februárjától decemberéig), Dorothée de Sampayo Garrido-Nijgh (1995–2000) és Hans Holthuis (2001-2017).
A Főügyész hivatala volt felelős a bűncselekmények kivizsgálásáért, a bizonyítékok gyűjtéséért és a vád képviseletéért. Főügyészek voltak: a venezuelai Ramón Escovar Salom (1993–1994), a dél-afrikai Richard Goldstone (1994–1996), a kanadai Louise Arbour (1996–1999), a svájci Carla Del Ponte (1999–2007), – aki 1999 és 2003 között párhuzamosan a Ruanda területén elkövetett bűncselekményekre létrehozott Nemzetközi Törvényszék főügyésze is volt –, és Serge Brammertz.
Bírók
[szerkesztés]16 állandó és 12 ad litem (vagy eseti, azaz egy ügyre kinevezett) bíró szolgált a törvényszéken, őket az ENSZ Közgyűlése 4 évre választotta, de újraválaszthatóak voltak.
A bírák 2007 márciusában:
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bezárta kapuit a hágai törvényszék (Euronews.com, 2017-12-21)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
- A Törvényszék hivatalos honlapja
- 1996. évi XXXIX. törvény a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról
|
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |