Ugrás a tartalomhoz

I. Róbert nyugati frank király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(I. Róbert francia király szócikkből átirányítva)
I. Róbert


Francia király
Uralkodási ideje
922. június 29. 923. június 13.
Koronázása
922. június 29., Reimsi katedrális
ElődjeIII. Károly
UtódjaRudolf
Életrajzi adatok
UralkodóházRobertians
Született866. augusztus 15.
Angers
Elhunyt923. június 13. (56 évesen)
Soissons
ÉdesapjaErős Róbert
ÉdesanyjaAdelaide Tours
Testvére(i)
Házastársa1) Aelis
2) Vermandoisi Béatrice
GyermekeiNagy Hugó, Franciaországi Adele, I. Herbert Vermandois
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Róbert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

I. Róbert (866. augusztus 15.Soissons, 923. június 13.) nyugati frank király 922-től haláláig. Mielőtt megválasztották a trónra, számos egyéb címe mellett ő volt Párizs, valamint Poitiers grófja, és Neustria egyesített őrgrófja. Megkoronázása után utóbbi címében fia, Nagy Hugó követte.

Élete

[szerkesztés]

Róbert a neustriai Erős Róbert tartományúr (őrgróf) fiatalabbik fia volt. Hűségesen szolgálta a királyság érdekeit, amíg bátyja, Odó nyugati frank király volt a frankok választott királya. 898-ban Odó halálával Róbert örökölte a család összes birtokát a Szajna és a Loire között, Franciaország trónját azonban a Karolingok közül származó Együgyű Károly nyerte el. Róbert az egyik leghatalmasabb hűbérúrként belenyugodott a választás eredményébe, és más grófokkal együtt hűbéresküt tett Károlynak.[1]

911-ben döntő győzelmet aratott Chartres-nál a normannok felett. Ezzel megszűntek a normann támadások, és a letelepült normannok számára még ez évben megalapították a normann hercegséget. A katonai siker növelte Róbert tekintélyét, és viszályhoz vezetett Károly és Róbert között. Amikor a meggondolatlan Károly kizárólag lotharingiai hűbérurakat léptetett elő, a neustriai urak Róbert vezetésével nyílt lázadást robbantottak ki, és 922 júniusában Reimsben királlyá kiáltották ki Róbertet. 923-ban Soissons mellett a lázadók szétverték Károly seregét, ám az ütközetben maga Róbert is elesett. Bár fiát, Nagy Hugót nem választották királlyá, de unokáját, Capet Hugót már igen, és ezzel a század végétől — az oldalágakkal együtt, kisebb megszakításokkal - egészen 1848-ig az ő leszármazottai uralkodtak Franciaországban.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Uralkodók és dinasztiák, i. m., 580. o.

Források

[szerkesztés]


További információk

[szerkesztés]
  • Philippe Lauer: Robert Ier et Raoul de Bourgogne. Rois de France (923–936). Champion, Paris 1910, (Bibliothèque de l'École des Hautes Études - Sciences philologiques et historiques 188, ISSN 0761-148X


Előző uralkodó:
III. Károly
Következő uralkodó:
Rudolf