I. Pharnavaz ibériai király
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| I. Pharnavaz | |
.jpg) | |
| I. Pharnavaz, dombormű | |
| Ibéria Királyság királya | |
| I. Pharnavaz | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 299 – i. e. 234 | |
| Koronázása | Mcheta |
| Elődje | Azon |
| Utódja | I. Szaurmag |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Pharnavaz-dinasztia |
| Született | i. e. 326 Mcheta, Kartli |
| Elhunyt | I. e. 234 Mcheta, Ibéria Királyság |
| Gyermekei | I. Szaurmag |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Pharnavaz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Pharnavaz (grúzul: ფარნავაზ I) (i. e. 326 – i. e. 234) – Iberia első királya volt, mely egy ősi grúz állam volt a Kaukázusban, s melyet a grúz forrásokban Kartíroként is neveztek grúz király, a Pharnavaz-dinasztia királya.
Élete
[szerkesztés]
Parnawas a Kr. e. 4. század végén Iberia uralkodó családjának fiaként született. Egy grúz krónika, a Kartlisz Tszkhovreba (Kartli története) szerint a Kaukázustól délre eső területek elfoglalásakor Azo, aki Nagy Sándor tisztje volt, lemészárolta a helyi uralkodó családot is és meghódította a régiót. Parnawas azonban, aki az utolsó életben maradt tagja volt az uralkodó családnak elmenekült, majd később a Kr. e. 4. század végén legyőzte és I. Pharnavaz néven Ibéria első királya lett és körülbelül Kr. e. 302-től Kr. e. 237-ig, 65 évi uralkodás után hunyt el.
Pharnavaz később, miután visszavert egy külső támadást, leigázta a környező területeket, köztük Kolkhisz jelentős részét is (helyi nevén Egriszi). Királysága területe a Perzsa Birodalomhoz hasonlóan, az Eristawis által vezetett közigazgatási körzetekre oszlott. A területet nyolc részre osztotta fel, amelyből hét Saeristawo (საერისთავო) és egy Szaspaszpeto (სასპასპეტო) volt. Királysága egész Kelet- és Dél-Grúziát és Nyugat-Grúzia nagy részét magába foglalta. Egy időben sok szomszédos terület is Iberia irányítása alatt állt, különösen az Észak-Kaukázusban és Albániában. Iberia szoros baráti kapcsolatot ápolt a Szeleukida Birodalommal is.
Uralkodása idején a fővárosban Armaziban erődöt épített, és újjáépítette az Azo (Ason) által elpusztított várakat is, valamint megreformálta a grúz ábécét és új közigazgatást szervezett, megyékre osztva az ország területét. Utódai később megszerezték a Kaukázus több fontos hágója feletti ellenőrzést, köztük a Darjal-szorost (más néven az Ibériai kaput) is.
Források
[szerkesztés]- Heinz Ensign: Grúzia története a kezdetektől a mongol uralomig. Shaker, Aachen, 1993, ISBN 3-86111-683-9
- Rapp, Stephen H. (2003), Tanulmányok a középkori grúz történetírásban: Korai szövegek és eurázsiai összefüggések. Peeters Bvba ISBN 90-429-1318-5
- Rayfield, Donald (2000), Grúzia irodalma: történelem. Routledge, ISBN 0-7007-1163-5
Irodalom
[szerkesztés]- Toumanoff, Cyril (1969), Chronology of the early Kings of Iberia, Vol. 25
- Rapp, Stephen H. (2003), Studies In Medieval Georgian Historiography: Early Texts And Eurasian Contexts. Peeters Bvba ISBN 90-429-1318-5
- Suny, Ronald Grigor (1994), The Making of the Georgian Nation (2nd edition). Indiana University Press, ISBN 0-253-20915-3
