Ugrás a tartalomhoz

I. Garibald bajor herceg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Garibald

Bajorország hercege
Uralkodási ideje
555 591
Elődje-
UtódjaI. Tassilo
Életrajzi adatok
UralkodóházAgilolfing-ház
Született540
Bajorország
Elhunytkb. 591
nem ismert
HázastársaWaldrada
GyermekeiI. Tassilo, Theodelinda
SablonWikidataSegítség

I. Garibald (vagy Garivald; latinul Garibaldus; 540-kb. 591) Bajorország első név szerint ismert hercege volt, aki kb. 555-től 591-ig uralkodott.[1] Ő volt az Agilolfing-dinasztia feje és az itáliai longobárd királyok egyik őse.

Élete

[szerkesztés]

A Meroving-házba tartozó Theudebald frank király 555-ös halálát követően utóda, I. Chlothar "közösködni kezdett"[2] özvegyével, Waldradával, Wacho longobárd király lányával. A püspökök tiltakozása miatt a király 556-ban Garibaldhoz adta feleségül Waldradát. Ezáltal megnőtt a bajor herceg tekintélye, valamint hasznos dinasztikus kapcsolatokra tett szert a Pannóniában élő longobárdokkal (akik 568-ban Itáliába költöztek át).

Valamikor 585 előtt a Merovingok austrasiai királyi udvara megpróbált szövetséget kötni Garibalddalot és házasságot javasoltak a kiskorú II. Childebert király és a herceg lánya, Theodelinda között. Ugyanekkor javítani igyekeztek viszonyukat a longobárdokkal és felajánlották királyuknak, Autharinak Childebert nővérének kezét. A tárgyalások azonban kudarcba fulladtak és végül Authari 588-ban Theodelindát jegyezte el. A Nürnbergi krónika szerint Chilperic frank király esküdt ellensége volt Autharinak és hogy megelőzze a frankellenes szövetség kialakulását, sereget küldött Bajorországba és kiűzte onnan Garibaldot. A herceg a vejéhez menekült.[3]

Authari és Theodelinda esküvőjére 589 májusában került sor Veronában. A király sógorát, Gundoaldot kinevezte Asti hercegévé. 590-ben a frankok bizánci segítséggel betörtek a Longobárd Királyságba, de visszaverték őket.

Authari 590-ben meghalt és mivel nem volt utódja, a hercegek Theodelindát kérték meg hogy válasszon közülük férjet. Az ő választása Authari unokatestvérére, Agilulfra esett, akit aztán királlyá koronáztak. Ezután évtizedekig tartó békét kötöttek a frankokkal. Pál diakónus szerint 591-ben a frankok kibékültek a bajorokkal is, amikor Childebert elismerte vezetőjüket, Tassilót királynak. Nem tudjuk, hogy Garibald meghalt vagy lemondatták; azt sem hogy pontosan milyen rokoni viszony állt fenn közte és Tassilo között, aki feltehetően az ő fia vagy közeli rokona volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Pál diakónus (1907), History of the Langobards (Historia Langobardorum) Archiválva 2009. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben., William Dudley Foulke, trans. (Philadelphia: University of Pennsylvania), III, x Archiválva 2008. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben. a bajorok "királyának" hívja.
  2. "History of the Franks" IV.9, by Gregory of Tours
  3. Schedel, Hartmann. Liber chronicarum, Morse Library, Beloit College

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Garibald I of Bavaria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.