I. Aznar aragóniai gróf
| I. Aznar aragóniai gróf | |
 | |
| Uralkodóház | House Galíndez |
| Született | 780[1] |
| Elhunyt | 839 (58-59 évesen) Urgell |
| Nyughelye | Urgell |
| Édesapja | nem ismert |
| Édesanyja | nem ismert |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Aznar aragóniai gróf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Aznar aragóniai gróf, teljes nevén Aznar Galíndez, egyes forrásokban Asnar néven (?–839); I. Sancho baszk herceg kisebbik fia, Aragónia 2. grófja és Conflent grófja (809–820), később valószínűleg Urgell és Cerdanya grófja (820–839). Neveik hasonlósága miatt elég gyakran összetévesztik kortársával, Aznar Sanchez baszk herceggel; még olyan történész is akad, aki szerint a két baszk főúr valójában ugyanaz a személy. Egyes források Jaca grófjaként említik; ennek alapján valószínűsíthető, hogy Jaca lehetett az Aragón folyó völgyében kialakult Aragónia grófság (a mai Aragónia őse) fővárosa.
Apjának (kb. 743–???) jóformán csak neve ismert, ezért „Aragóniai Galinda”ként említik.[2] Más források[3] szerint anyja egy Guldregut nevű nő lehetett.
Akárcsak elődje, Aureolus, ő is I. (Jámbor) Lajos római császár lojális hűbérese volt; hivatalába is Lajos fia, I. Pipin aquitániai király iktatta be. Az Aureolus halála és Aznar kinevezése közötti interregnumot kihasználva Amrus ibn Juszuf mór generális betört a grófságba, és elfoglalta annak keleti felét, a későbbi Sobrarbe grófságot. Ezt a területet Aznar 814-ben foglalta vissza, amikor Amrus meghalt — nem tudni, hogy a harcokban esett-e el, vagy épp ellenkezőleg, a halála utáni zűrzavart sikerült-e kihasználnia Aznarnak.
Íñigo Arista, Pamplona függetlenedni vágyó grófja 820-ban egy kisebb csapattal rajtaütött Aznaron, és veje, I. (Rossz) García javára lemondatta. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a frank birodalom befolyása Aragóniában.
I. Pipin ezután Urgell és Cerdanya grófjává tette, és amikor a későbbi Pamplonai Királyság nemesei felkeltek a frank befolyás ellen, rá és Aeblus baszk grófra bízta a frank hadak vezetését. A frankok, bár csapatokkal érkeztek, nem háborúzni akartak, hanem gazdag ajándékokkal kívánták megbékíteni az elégedetlenkedőket. Íñigo Aristát azonban nem érdekelték az ajándékok, és 824-ben a második roncesvalles-i csatában Pamplona, Aragónia és Tugela hadait összefogva megsemmisítő vereséget mért a frank hadakra, elfogva azok mindkét vezérét:
- Aeblus baszk grófot fogolyként a Córdobai Emirátusba küldte (Aeblus a fogságban meghalt),
- Aznar Galíndeznek viszont rokoni kapcsolatukra hivatkozva megkegyelmezett.
Felesége ismeretlen. Négy gyermekükről tudunk:
- Matrona lánya García Galíndez pamplonai nemeshez, a későbbi Rossz Garcíához ment feleségül, ám apjának lemondatása után az új gróf elűzte magától, és új asszonyt (Íñigo Arista lányát, Nunila(?) Íñiguezt) vett maga mellé;
- Eilona (Eilo);
- Centullo, akit sógora, Rossz García ölt meg „tréfából”;
- Galindo Aznárez (803–867), aki később II. Galindo (más számozással: I. Galindo Aznárez) néven Aragónia 5. grófja (844–867) lett.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Aznar Galíndez I című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Royal Academy of History
- ↑ genealogieonline: Galinda Of Aragon. [2018. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 3.)
- ↑ geni.com: Guldregut
