Hypocnemoides melanopogon
Myrmoderus maculicauda | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Hypocnemoides melanopogon (Sclater, 1857) | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Myrmoderus maculicauda témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Myrmoderus maculicauda témájú kategóriát. |
A Hypocnemoides melanopogon a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Philip Lutley Sclater angol ornitológus írta le 1857-ben, a Hypocnemis nembe Hypocnemis melanopogon néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Hypocnemoides melanopogon melanopogon (P. L. Sclater, 1857)
- Hypocnemoides melanopogon minor Gyldenstolpe, 1941
- Hypocnemoides melanopogon occidentalis Zimmer, 1932[2]
Előfordulása
[szerkesztés]Dél-Amerika északi részén, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Peru, Suriname és Venezuela területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mocsári erdők és szavannák, folyók és patakok közelében. Állandó nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 11–12 centiméter, testtömege 12–16 gramm.[3]
Életmódja
[szerkesztés]Rovarokkal és pókokkal táplálkozik.[3]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem veszélyeztetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. december 25.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. december 26.)