Haidarábád
| Haidarábád (హైదరాబాదు) | |
 | |
| Becenév: A gyöngyök városa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  India |
| Alapítás éve | 1591 |
| Irányítószám | 500001 |
| Körzethívószám | 040 |
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 9 305 000 fő (2016)[1] |
| – elővárosokkal | 7 750 000 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 600 m |
| Terület | 650 km² |
| Időzóna | IST (UTC+5:30) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 17° 21′ 42″, k. h. 78° 28′ 29″17.361667°N 78.474722°EKoordináták: é. sz. 17° 21′ 42″, k. h. 78° 28′ 29″17.361667°N 78.474722°E | |
 | |
| Haidarábád weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Haidarábád témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nem tévesztendő össze ezzel: Hiderábád (város Pakisztánban, az indiai határ közelében)[2]
Haidarábád (telugu హైదరాబాదు, angolul Hyderabad) nagyváros Indiában, Telangána szövetségi állam székhelye. Lakosainak száma 2011-ben 6,8 millió fő volt, az agglomerációval együtt: 7,75 millió. Ezzel India 4. legnépesebb városa és 6. legnépesebb agglomerációja.
Népesség
[szerkesztés]Népességének változása:
| Lakosok száma | 2 500 000 | 5 534 000 | 6 731 790 | 9 400 000 | 9 305 000 |
| 1981 | 2001 | 2011 | 2014 | 2016 |
Története
[szerkesztés]A Qutb Shahi dinasztia, pontosabban Mohammed Quli Qutb Shah (1580–1612) alapította 1591-ben. Uralkodása alatt a város Dél-Indiában az iszlám művészet, irodalom és tudományok központjává vált. Olyan nevezetes, ma is álló épületeket emelt, mint a Csárminár,[3] ami egy boltíves épület és négy főutca kereszteződésében áll. Utóda, Mohammed Qutb Shah (1612–1626) kezdte meg a Mecca Masjid mecset építését, ami 10 000 ember befogadására alkalmas. Haidarábád 1687-ben elvesztette a függetlenségét, amikor a Mogul Birodalom (1526–1857) kiterjesztette a hatalmát a Dekkán-fennsík felé. Aurangzeb mogul császár (lásd: Mogul uralkodók listája) 1707-es halála utáni zűrzavarban Asaf Jah, nizam-ul-mulk (1734–1748), a térség mogul alkirálya kikiáltotta a független Haidarábád államot. A 18. század vége felé az állam a Brit Kelet-indiai Társaság védett szövetségese lett.
Haidarábád nizámjai igyekeztek a várost az iszlám tanulmányok központjává tenni. A Dairatul-Maarif-it Osmania 1888-ban jött létre azzal a céllal, hogy ritka arab kéziratokat urdu nyelvre fordítsanak.
Manapság a Salar Jung Museum tárolja a nizámok által összegyűjtött perzsa, arab és urdu nyelvű kéziratokat.
1918-ban Mir Usman nizám megalapította az Osmania egyetemet. Ez volt az első olyan egyeteme Indiának, ahol India valamely nyelvén (nevezetesen urdu nyelven) folyt az oktatás. 1926-ban létrejött a nők számára szolgáló egyetemi kollégium.
Miután 1947-ben India függetlenné vált a britek uralma alól, az egyes államok irányítói tanácskozásokat tartottak az újonnan megalakult államhoz való csatlakozásról. 1948 szeptemberében, az indiai hadsereg inváziója után a Nizám kénytelen volt belemenni, hogy Haidarábád állam India része legyen.
1956-ban az indiai államokat nyelvi csoportok szerint újraszervezték, ekkor Haidarábád város az újonnan megalakult Ándhra Prades állam fővárosa lett, majd 2014-ben, amikor létrehozták Telangána államot, egy rövid ideig mind Ándhra Prades, mind Telangána fővárosaként is szolgált. 2015-ben Ándhra Prades új fővárost kapott (Amarávati), így azóta Haidarábád már csak Telangána fővárosa.[4]
2020 októberében hatalmas árvíz pusztított a városban, legalább 50 ember halálát okozva.[5]
Földrajza
[szerkesztés]A Dekkán-fennsíkon fekszik, a Muszi folyó partján.[6][7] Területe 650 km², ezzel az egyik legnagyobb területű metropolisz Indiában.[6]
A városban számos tó található (ezek helyi neve: szágár, jelentése: tenger), ezek között több mesterséges tó is van, például a Hussain Sagar, amit 1562-ben hoztak létre, továbbá az Osman Sagar és Himayat Sagar.[7][8] 1996-ban a városban 140 tó volt és 834 víztározó.[9]
Éghajlat
[szerkesztés]Éghajlata trópusi szavannai. Decemberben és januárban időjárása kellemes, a nappali hőmérséklet 20-25 °C közötti. Június és szeptember között monszunidőszak van. Az éves csapadékmennyiség 830 mm körül alakul, az évi napsütéses órák száma 2700 körüli.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 28,8 | 32,0 | 35,4 | 38,0 | 39,0 | 34,5 | 30,8 | 29,8 | 30,5 | 30,6 | 29,0 | 28,0 | 32,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 15,0 | 17,6 | 20,8 | 24,3 | 26,2 | 24,0 | 22,6 | 22,0 | 22,0 | 20,3 | 17,0 | 14,5 | 20,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 13 | 8 | 15 | 20 | 36 | 104 | 170 | 179 | 158 | 97 | 22 | 6 | 828 |
| Forrás: India Meteorological Department | |||||||||||||
Gazdasága
[szerkesztés]Haidarábád manapság modern nagyváros, számos iparággal, közülük nevezetes a filmipar, a számítógép-ipar és az információtechnológia.
A város egyik különlegessége a gyöngyök árusítása.
Közlekedés
[szerkesztés]A városban három vasútállomás (Secunderabad, Hyderabad - más néven Nampally - és Kacheguda) és egy buszpályaudvar (Mahatma Gandhi buszpályaudvar, ismertebb nevén Imlibun) található. A várostól 20 km-re délnyugatra található Rajiv Gandhi nemzetközi repülőtér összeköttetésben áll a nagyobb indiai városokkal.
A városon belül buszokkal, taxival vagy motoros riksával lehet közlekedni.
Kultúra
[szerkesztés]Ünnepek
[szerkesztés]- január - Szankranti - az aratás végét jelző ünnep. Sárkányeregetés, a teheneket csengővel látják el, szarvukat színesre festik.
- január, február - ipari vásár - a kereskedők egész Indiából bemutatják áruikat; színes ünnep.
- február - Dekkán ünnep - a dekkán kultúra bemutatása, urdu nyelvű költemények felolvasása, szufi vallásos táncok, egyéb helyi zenés, táncos megmozdulások.
- február, március - Maha Sivarátri - Siva isten ünnepe, éjszakai éneklés, imádkozás, zarándokok.
- február, március - Muharram - emlékezés Mohamed próféta unokájának mártíromságára. A siiták a gyász jeleként fekete viseletbe öltöznek. A Mecca Masjid mecsetnél nagy tömegek gyűlnek össze.
- március - Ugadi - telugu újév. Az ajtókat mangólevelekkel díszítik.
- június, július - Mahánkáli Dzsatra - Káli istennő ünnepe.
- június, július - Mrigaszira vagy Mrugam - a monszun kezdetét jelzi. 150 éves szokás, hogy több ezer asztmásnak olyan élő halat kell lenyelnie, amiket korábban gyógynövényekkel tápláltak.
- szeptember, október - Batukamma - a nővé válás ünnepe (főleg az állam északi részén vannak régi hagyományai). A lányok és nők Batukamma (బతుకమ్మ) istennő tiszteletére díszes virágfüzéreket készítenek, amiket a folyókra helyeznek.
- szeptember, október - Brahmotszavam - Brahma isten ünnepe, amit a hagyomány szerint ő maga kezdett el. Kilencnapos ünnep.
- november - Pandit Motiram–Pandit Maniram Szangít Szamaroh - két nagy tiszteletű zenészről elnevezett négynapos ünnep, amin a hindusztáni zene játssza a főszerepet.
- december második pénteke - Lumbini fesztivál - háromnapos buddhista ünnep.
- december, január - Viszakha Utszav - klasszikus zenei és népzenei ünnep, gyakran vízparton tartják, tánccal egybekötve.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Csárminár boltív[10] és tőle nyugatra a Laad bazár
- A Salar Jung Museum: 35 000 kiállított tárgy
- A Csomahálla Palota
- A Heh The Nizam's Museum
- A Golkonda erőd
- A Kutb Sáhi királyok sírjai (kb. 1,5 km-re északnyugatra a Golkonda erőd Balahisar kapujától)
- A Mekka Maszdzsid (Mecca Masjid) mecset: 10 000 hívő befogadására alkalmas (nőknek tilos a belépés). A mecset 1614 és 1687 között épült. A kapu fölötti néhány tégla Mekka közeléből származó földből készült, innen ered a mecset neve.
- Buddha-szobor: 1990-ben lett kész, ötéves munka után. Magassága 17,5 méter, ezzel egyike a világon a legmagasabb Buddha-szobroknak. Súlya 350 tonna.
-
Városkép -
A Mekka Maszdzsid mecset -
Romok a Gólkonda erődjében -
A Kutb Sáhi sírok egyike -
A Csárminár boltív
Sport
[szerkesztés]A városban van a székhelye a Sunrisers Hyderabad nevű krikettklubnak, amely az IPL bajnokság szereplője.[11] Korábban itt működött az egyszeres IPL-bajnok Deccan Chargers krikettcsapat is, de az 2012-ben megszűnt.[12]
Panoráma
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.demographia.com/db-worldua.pdf
- ↑ Vigyázat, angolul egy pakisztáni és az indiai város neve is Hyderabad!
- ↑ Csárminár: 1591-ben épült boltíves épület, az uralkodó korábbi városa, Golconda által elszenvedett járvány emlékezetére.
- ↑ Amaravati remains capital city of Andhra Pradesh of now: Union Minister tells Rajya Sabha. India Times, 2022. február 2. (Hozzáférés: 2022. május 17.)
- ↑ Hyderabad: Floods continue as death toll reaches 50, IMD says heavy rains till October 21. India Today, 2020. október 18. (Hozzáférés: 2022. május 17.)
- ↑ a b Greater Hyderabad municipal corporation. Greater Hyderabad Municipal Corporation (GHMC). [2016. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 17.)
- ↑ a b Physical Feature (PDF). AP Government, 2002. [2012. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
- ↑ Water sources and water supply (PDF). rainwaterharvesting.org, 2005. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
- ↑ Singh, Sreoshi: Water security in peri-urban south Asia (PDF). South Asia Consortium for Interdisciplinary Water Resources Studies, 2010. (Hozzáférés: 2012. május 18.)
- ↑ A Csárminár boltív 56 m magas, 30 m széles, és négy oszlopon helyezkedik el.
- ↑ Az IPL csapatai. IPLT20. (Hozzáférés: 2021. május 30.)
- ↑ Timeline: The rise and fall of the Deccan Chargers. FirstPost, 2012. október 12. (Hozzáférés: 2022. május 16.)
Források
[szerkesztés]- David Levinson, Karen Christensen (szerk.): Encyclopedia of Modern Asia, Berkshire Publishing Group, 2002, Vol. 2., p. 571.
- Lonely Planet: India, 2011
További információk
[szerkesztés]- Luther, Narenda: Hyderabad: Memoirs of a City. Hyderabad, India: Orient Longman, (1995)
- Naidu, Ratna: Old Cities, New Predicaments: A Study of Hyderabad. New Delhi: Sage, (1990)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]• Nizám
