Ugrás a tartalomhoz

Hutás Imre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hutás Imre
Az MTV „Századunk” c. műsorában (2006)
Az MTV „Századunk” c. műsorában (2006)
Született1926. június 2.
Miskolc
Elhunyt2015. június 9. (89 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
HázastársaSzita Mária (h. 1976)
GyermekeiJudit, Andrea
Foglalkozása
  • egyetemi oktató
  • orvos
  • pulmonológus
  • politikus
Tisztsége
  • kórházigazgató (1970–1978)
  • miniszterhelyettes (1978. október 1. – 1984. december 8., Egészségügyi Minisztérium)
  • államtitkár (1984. december 8. – 1987. december 16., Egészségügyi Minisztérium)
IskoláiBudapesti Orvostudományi Egyetem (1945 – 1951. augusztus 1.)
SablonWikidataSegítség

Hutás Imre (Miskolc, 1926. június 2.Budapest, 2015. június 9.) tüdőgyógyász, az orvostudományok doktora, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet igazgatója, 1978-tól 1984-ig egészségügyi miniszterhelyettes, majd 1987-ig államtitkár.

Élete

[szerkesztés]

Édesapja a MÁV-nál dolgozott főintézői beosztásban. Miskolci érettségije után a Budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója lett 1945-ben. Még diákként segédorvos helyettes volt az Uzsoki Utcai Kórházban. 1951-ben szerezte meg orvosi diplomáját. Első munkahelye az egyetem Pulmonológiai Klinikája volt. Szakorvosi vizsgáját 1954-ben tette le. 1960–61-ben az egykori Német Demokratikus Köztársaság központi tüdőgyógyintézetében kirendeléssel megszervezte a légzésfunkciós laboratóriumot. 1963-tól a Szent János Kórház V. pulmonológiai osztályának osztályvezető főorvosa, 1970-től az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa volt. Jelentős átalakítást hajtott végre, az intézet profilját akut ellátással bővítette.[2] 1976-ban kapta meg az egyetemi tanári címet.

1978. október 1-jei hatállyal egészségügyi miniszterhelyettessé nevezték ki, majd 1984. december 1. és 1987. december 16. között uo. államtitkár volt. Minisztériumi pályája után a SOTE Pulmonológiai Klinika tanszékvezető professzora volt 1987 és 1996 között, majd részt vett a hazai német nyelvű oktatásban és a szakorvosképzésben. Kutatási területét a légúti obstrukcióval járó betegségek patomechanizmusa képezte. Szorgalmazta a korszerű légzésfunkciós diagnosztika elterjesztését, közreműködött a hazai légzési intenzív osztályok megalapításában.

Művei

[szerkesztés]

Több mint 250 tudományos közleményt írt, emellett számos könyv szerkesztője, társszerkesztője volt.

  • Klinikai légzésfunkciós diagnosztika (Keszler Pállal, 1967)
  • A tuberculosis ma (1993)
  • Pulmonológia (szerkesztő, 1993)
  • A tüdő megbetegedéseinek atlasza (1997)
  • Gyakorlati légzésfunkciós és allergológiai diagnosztika (1998)
  • Pulmonális és extrapulmonális tuberkulózis (többekkel, 2007)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. inferred from place of birth and death
  2. Beszélgetés dr. Böszörményi Nagy György professzor úrral! = ekór-lap.hu 2012. április 24.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]