Árvíz

Az árvíz (régiessé vált szóval vízözön) egy folyóvíz vagy vízfolyás középvízimedrének partélét meghaladó, illetve a középvízi mederből kilépő víz. Köznapi szóhasználatban az árvíz a víz szintjének olyan mértékű emelkedése, amikor az a medréből kilép. Fontos megkülönböztetni az áradástól, amikor a vízszint ugyan megemelkedik, de a mederből nem lép ki a víz. Az árvíz nem jelent feltétlenül katasztrófahelyzetet.

Csoportosítása a víz forrása szerint

Az árvizek három nagy csoportja, a jégtorlódásból adódó jeges árvíz (ilyen volt például az 1838-as pesti ár), az egyszerre olvadó hótömegből keletkező tavaszi árvíz (ez okozott a Duna felső szakaszán 150 éve nem látott vízszintet 2006 márciusában), illetve a nagy tavaszi vagy nyári esőzésekből keletkező zöldár.

Nevezetes árvizek

Magyarországon

• 1838 a Duna Pest-Budánál
• 1879 a Tisza Szegeden
• 1965 a Dunán
• 1970 a Tiszán
• 2013 a Duna Budapestnél
• 2023 a Duna Budapestnél

Külföldön

• 1966, 2000, 2019 Velence (Olaszország)

Az árvízjelzés

Az árvízjelzés lényege az árvíz magasságának és bekövetkezési idejének kiszámítása. A folyó felső szakaszán és a mellékfolyókon leolvasott, meg a középső és alsó szakaszon beálló mérceállás között bizonyos, ha nem is állandó, de többé-kevésbé határozott törvényeknek hódoló viszony van, így, amennyiben ezeket a törvényeket ismerjük, a felsőbb fekvésű helyek mérceállásaiból következtethetünk az alsóbb helyeken bekövetkező vízmagasságokra.

Villámárvíz

Rövid ideig tartó, de igen heves esők által kiváltott árvíz, amely során a vízfolyás kisvízi vízhozama órákon belül akár több százszorosára is duzzadhat. Jellemzően hegy- és dombvidékek kisebb vízfolyásain alakul ki, a csapadékterhelés – tekintve a sokkal kisebb vízgyűjtőket – általában a teljes vízgyűjtőn jelentkezik. Időintervalluma általában fél órától 6 óráig terjed, de több árhulláma is lehet. A második árhullám a telített talaj miatt már kevesebb esővel is magasabb lehet az elsőnél. A villámárvizek sokszor nagy erózióval járnak együtt, amelynek során az egyik helyről értékes termőtalaj tűnik el, míg a völgyfenéki területeken a hordalékbeborítás okoz gondokat. A hordalék a vízelvezetők áteresztő képességét is csökkenti, tovább fokozva ezzel a károkat. Gyors lefolyása miatt nagyon nehéz a villámárvíz ellen védekezni, ezért a felkészülés szerepe nagyon fontos. A megelőzéshez a vízgyűjtő komplex és a helyi adottságokra szabott rendezése szükséges, melynek eleme lehet például az erdősávok kialakítása, vízmosáskötések, záportározók létesítése. A villámárvízek nem új keletű jelenségek, de a szélsőségesebbre forduló időjárás és az emberek által kedvezőtlenül átalakított táj miatt a gyakoriságuk és intenzitásuk növekszik.

Képgaléria

• 
  Az 1838-as pesti árvíz (Magyarország)
• 
  A 2013-as árvíz a Lánchídnál Budapesten, 2013. június 9.
• 
  Árvíz Alicanteban (Spanyolország), 1997
• 
  Árvíz a békásmegyeri hajóállomásnál, 2002
• 
  Árvíz az esztergomi szigeten, 2006 áprilisában
• 
  A Duna tetőzik Budapestnél 2013-ban
• 
  Árvízvédelem mobilgáttal Ausztriában

Források

• Magyar nagylexikon

További információk

• Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában... A vízkárelhárítás jogi szabályozásának fejlődése, különös tekintettel a védekezés szervezeti oldalára és gazdasági feltételeire; Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Bp., 1997 (Vízügyi történeti füzetek)
• Szlávik Lajos: Ármentesítés, árvízvédelem. Főiskolai jegyzet; Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Baja, 2005
• Vágás István–Bezdán Mária: A Tisza és árvizei; Kisbíró Kft., Szeged–Hódmezővásárhely, 2015
• Együttműködés a Duna-medence árvízi előrejelző rendszerének továbbfejlesztéséért – Dareffort, 2018–2021. Műszaki összefoglaló. A projekt eredményeinek átfogó összefoglalása; főszerk. Bálint Zoltán; Viziterv Environ Kft., Nyíregyháza, 2021
• Koris Kálmán: Magyarország kisvízfolyásainak árvizei; Országos Vízügyi Főigazgatóság, Bp., 2021

A Wikimédia Commons tartalmaz Árvíz témájú médiaállományokat.