Hugh Clapperton
| Hugh Clapperton | |
 | |
| Született | 1788. május 18.[1][2][3] Annan |
| Elhunyt | 1827. április 13. (38 évesen)[1][2][3][4][5] Sokoto |
| Állampolgársága | brit |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | vérhas |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hugh Clapperton témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hugh Clapperton (Skócia, Dumfries, Annan, 1788. május 18. – Nigéria, Sokoto, 1827. április 13.) skót tengerésztiszt, Afrika-felfedező; az első európai, aki meglátta a Csád tavat és a Niger folyását egy további szakaszon nyomonkövette. Kétszer is járt felfedezőúton Észak- és Nyugat-Afrikában.
Családi háttér
[szerkesztés]Édesapja Cornwallban volt fogadós, aki fiából egy jószívű embert faragott. Clapperton szinte írástudatlan volt, aki nagyon szeretett utazni. Kürttel járta a világot, amelyen skót dallamokat játszott.
Felfedezői pályafutása előtt tengerészként szolgált.
Első expedíció (1822–1825)
[szerkesztés]Célja a Niger folyásának a meghatározása volt, valamint annak kiderítése, hogy az valóban a Csád-tóba ömlik-e.
1822-ben – a kormány felkérésére – indult két társával és vezetőjével. Tripoliban (Líbia) tevét béreltek. A Szaharán keresztül először Murzukba mentek, majd a Fezzán sivatagot elhagyva utaztak délre. 2010 km-t tettek meg, amikor 1823. február 16-án a Csád-tóhoz, Kukawába értek. A társaság egyik tagja (Dixon Denham) – kutatási célból – a tó mellett maradt, míg Walter Oudney és Clapperton nyugat felé, a mai Nigéria területén Sokotóba mentek. Útjuk során 1450 km-t tettek meg. Oudney meghalt, így Clapperton 1825-ben Denhammel utazott vissza Angliába.
Clappertont Lord Bathurst kinevezte kapitánnyá, majd felkérte, hogy kövesse nyomon a Niger folyását a Benini-öböltől Sokotóig.
Második expedíció (1825–1827)
[szerkesztés]A második expedíció céljául Clapperton Bathurst kapitány felkérésének teljesítése mellett Mungo Park eltűnésének okát tűzte ki.
1825-ben Clapperton egy négy emberből álló csoporttal Afrika felé indult. Badagriban (ma: Lagos (Nigéria)) partra szálltak, de a társaságból két ember meghalt, ezért Clapperton – a később felfedezővé vált – Richard Landerrel ment tovább Sokoto felé. Sokotóban Clappertont Bello szultán feltartóztatta és továbbutazását megtiltotta. Clappertont betörtönözték, ahol 1827 áprilisában elhunyt.
Clapperton utazása során megerősítette az addigi sejtelmet, miszerint a Niger a Guineai-öbölbe torkollik.
Utazásai új kereskedelmi lehetőségeket nyitottak meg a mai Nigériában.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
Források
[szerkesztés]- A nagy felfedezések atlasza (Officina Nova Könyvek, Magyar Könyvklub, Budapest, 1998) ISBN 963-548-789-4
- A világ 100 híres felfedezője (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963-368-780-2
- A német wikipédia cikke Hugh Clappertonról
