Ugrás a tartalomhoz

Huelva (tartomány)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Huelva tartomány szócikkből átirányítva)
Huelva tartomány
Huelva tartomány címere
Huelva tartomány címere
Huelva tartomány zászlaja
Huelva tartomány zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségAndalúzia
RangSpanyolország közigazgatási beosztása
SzékhelyHuelva
Irányítószám21
Népesség
Teljes népesség525 835 fő (2021)[1]
Népsűrűség51,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10 148 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 37° 40′, ny. h. 7° 00′37.666667°N 7.000000°WKoordináták: é. sz. 37° 40′, ny. h. 7° 00′37.666667°N 7.000000°W
Huelva tartomány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Huelva tartomány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Huelva tartomány (helyes kiejtése: ˈwelβa) a névadó nagyvárosi székhellyel Andalúzia legnyugatibb tartománya. Portugália felől az Ibériai-félsziget leghosszabb folyója a Guadiana (jelentése: Kacsás folyó, portugálul Odiana), kelet felől a Guadiamar és Sevilla tartomány, délről a Costa de la Luz és az Atlanti-óceán, Spanyolország északi és középső része felé pedig Extremadura határolja.

Területe 10 128 km², több mint 520 000 (2012) lakosának bő 30%-a névadó székhelyen lakik, mely a Costa de la Luz középpontjánál, a Tinto és Odiel folyóknál van.

Földrajz

[szerkesztés]

Huelva tartomány part-menti része síkvidék, nagy folyója, nyugatról a Guadiana mögül azonban az Ibériai-középhegység Dél-Portugál Zónája nyúlik át területére és veszi körbe El Picótól kezdve észak-északkelet felől (ez a földrajzi tartomány a Pulo do Lobo zuhatagról kapta a nevét).

A Tinto és Odiel összefolyásánál lévő torkolat páratlanul biztonságos és jó fekvéséről tanúskodik Kolumbusz emlékhelye, melytől keletre a Guadiamar folyóig tart az UNESCO világörökség Doñana Nemzeti Park, Európa egyik legfontosabb természeti rezervátuma.

Történet

[szerkesztés]

A Gibraltári-szoros közelében lévő, röghegyi barlangokkal, folyókkal sűrűn ellátott tartomány ideális hely volt már az utolsó eljegesedési maximum előtt is az embernek, bár eddig főleg, mint az Ibériai-félsziget nagy részében az epi-gravetti korszak leletei kerültek elő. Az Odiel és Tinto közötti ősi közlekedőút minden településén láthatók azonban a megalitikus temetkezési helyek (dolmenek) és más epi-gravetti leletek, ez egészen a Tartesszosz-kultúráig végigkövethető. A föníciaiak Baal erődjének hívták a székhelyet, innen alakult ki a melléknévként mai napig használt Onuba és Osonuba (ma a portugál Faro (am. világítótorony) név is. Ezen a néven Huelva város és Niebla a mór időkben is megőrizte jelentőségét.

Amerika felfedezése után azonnal bekövetkezett az arany és más fémek hatalmas importja a Cádizi-öbölbe, ám leáldozott a gyarmati időknek és miután Spanyolország kiesett a világ legfejlettebb gazdaságai köréből, ismét el kellett indulnia a belföldi iparosodás útján. A Riotinto és más cégekben megnyilvánuló angol befektetők alapvető részévé váltak a területnek. A spanyol polgárháborút követő több évtizedes diktatúra nem segítette a gazdaság versenyképes fejlődését, ezt is érinti az 1956-ban Nobel-díjat nyert Juan Ramón Jiménez költészete.

A gazdaság modernizálása például a vegyiparban vagy a mezőgazdaságban csak az 1960-as évek végén tudott lassan-lassan megindulni. A diktatúra után évtizedben lassan-lassan megindult Spanyolország európai integrációja és ez jót tett a külkereskedelemnek. A vízi forgalom mellett fontos, hogy a régiók közötti utak is folyamatosan fejlődnek például a Lisszabon-Sevilla-Mérida háromszögben új híd épült a Chanza folyón, és Zalamea la Real felől is pótlásra kerül az a gyorsforgalmi út, ami végső soron közvetlenebbül az E90-re köti a tartományt.

Az elmúlt években a Costa de la Luz és az olcsó repülés népszerűsége (Sevilla, Faro) megnőtt, így főleg a székhely és a Guadiana között az olyan helyeken, mint Isla Cristina, vagy Ayamonte növekedésnek indult az idegenforgalom.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Província de Huelva című katalán Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]