Ugrás a tartalomhoz

Hubay-Cebrián Andor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hubay Cebrián Andor szócikkből átirányítva)
Hubay-Cebrián Andor
Született1898. december 11.[1]
Budapest
Elhunyt1971. február 19. (72 évesen)[1][2]
Estoril
Állampolgársága
Foglalkozásafestőművész
SablonWikidataSegítség

Szalatnai gróf Hubay-Cebrián Andor (Budapest, 1898. december 11.[3]Estoril, Portugália, 1971. február 19.) festő, szobrász, újságíró.

Élete

[szerkesztés]

Hubay Jenő zeneszerző, zeneakadémiai tanár és gróf Cebrián Róza fia. Telcs Edénél tanult szobrásznak, később Münchenben Franz Stuck tanítványa volt. Ezután a budapesti Képzőművészeti Főiskolán képezte magát, ahol két évig Balló Ede volt a mestere, majd két évig Rómában tanult, utána pedig a párizsi Julian Akadémia hallgatója volt. Miután visszatért Magyarországra, a herendi porcelángyár művészeti tanácsadója lett. 1925-ben szerzett ismertséget a római egyházművészeti kiállításon a herendi templom számára készített Golgota című oltárképével. Egyéni tárlata volt 1927-ben Milánóban, kiállított 1928-ban az Ernst Múzeumban, 1930-ban Varsóban pedig nagydíjat nyert Jeanne d'Arc képével. Bem-arcképét a Varsói Nemzeti Múzeum őrzi. 1928-ban a Szépművészeti Múzeum megvásárolta Márciusi vihar a Fátrában című olajfestményét. 1931-ben Münchenben állított ki. 1932-től a budapesti Nemzeti Szalon igazgatója. 1933-ban és 1936-ban a Fränkel-szalonban volt kiállítása. 1945 és 1947 között a herendi porcelángyár igazgatója. 1948-ban norvég feleségével Norvégiába költözött, ezután Portugáliában telepedett le. Érmek készítésével is foglalkozott.

  • Det hendte i Ungarn. En overlevende forteller. Gyldendal, 1956.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • A budapesti I. kerületi M. Kir. Állami Verbőczy István Reálgimnázium (Főgimn.) összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. [Összeáll. Baumgartner Alajos]. Bp., 1927. Budai Könyvnyomda.
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Heilauf Zsuzsanna: A Müncheni Képzőművészeti Akadémia magyarországi hallgatói a kezdetektől 1919-ig. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 1997. = Tanulmányok az újkori magyar egyetemjárás történetéhez.
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Nemzetőr c. lap; 1971/253. (Sulyok V.)
  • Katolikus Magyarok Vasárnapja; 1971/28