Bélagyertyános

Bélagyertyános (1899-ig Hrabovka, szlovákul Hrabovka) Puhó városrésze, egykor önálló település Szlovákiában a Trencséni kerületben a Puhói járásban, avárosközponttól északnyugatra a Vág jobb partján.

Története

1388-ben említik először, a Szlopnyanszky és Zamaróczy család birtoka, később a lednici váruradalom része. Magyar nevének előtagját a közeli Béla patakról kapta, a név utótagja a szlovák hrabovka (= gyertyános) tükörfordítása. 1598-ban 7 háza volt. 1720-ban 5 adózó háztartás volt a településen. 1828-ban 13 házában 129 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "HRABOVKA. Két tót faluk Trentsén Várm. főldes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Alsó Szucsa mellett, Trentsényhez mint egy mértföldnyire, savanyú forrása is van, legelője, réttye elég."^[1]

Fényes Elek szerint "Hrabovka, tót falu, Trencsén vmegyében, Puchóhoz délre 1/2 óra: 136 kath. lak. F. u. gr. Erdődy György. " ^[2]

1910-ben 154, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. Bélagyertyánost 1943-ban csatolták Puhóhoz.

További információk

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]