Ugrás a tartalomhoz

Hosszúfarkú sül

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hosszúfarkú sül
Evolúciós időszak: Középső pleisztocén - jelen
Régi rajz az állatról
Régi rajz az állatról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Család: Gyalogsülfélék (Hystricidae)
Fischer de Waldheim, 1817
Alcsalád: Bojtosfarkú sülök (Atherurinae)
Nem: Trichys
Günther, 1877
Alnem: Trichys
Faj: T. cristata
Tudományos név
Trichys fasciculata
Shaw, 1801
Szinonimák
  • Hystrix fasciculata Shaw, 1801
  • Trichys guentheri Thomas, 1889
  • Trichys lipura Günther, 1877
  • Trichys macrotis Miller, 1903
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hosszúfarkú sül témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúfarkú sül témájú kategóriát.

A hosszúfarkú sül (Trichys fasciculata) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a gyalogsülfélék (Hystricidae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása

[szerkesztés]

A hosszúfarkú sül Délkelet-Ázsia dzsungeleiben él. A Maláj-félszigeten, valamint Szumátra és Borneó szigetén honos, úgy jutott át Szumátrán és Borneón, hogy ezek a szigetek a jégkorszakban a szárazföldhöz tartoztak.

Megjelenése

[szerkesztés]

Más gyalogsülfélével ellentétben a hosszúfarkú sül nem képes felmereszteni tüskéit, és zörgetni sem tudja azokat, de ha egy ragadozó elkapja hosszú farkát, amiről az állat a nevét kapta, az könnyen leszakad. Testhossza 48 cm, ebből a farok 23 cm. Testtömege 2,3 kg.

Életmódja

[szerkesztés]

Fákra felkapaszkodva kutat élelem után, étrandjét gyümölcsök, magvak, bambuszrügy és rovarok alkotják. A fogságban 10-11 évig él, a többi tarajössül faj a vadonban 5-6 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettség átlagosan 12 hónaposan kezdődik. A párzási időszak szeptembertől novemberig tart. A 7 hónapos vemhesség után 1 kölyök jön világra. 6-8 hetesen kerül sor az elválasztásra.

Források

[szerkesztés]