Ugrás a tartalomhoz

Hosszúfarkú géb

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hosszúfarkú géb
Kifogott példány a Dnyeper-deltájából
Kifogott példány a Dnyeper-deltájából
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Gobiinae
Nem: Knipowitschia
Iljin, 1927
Faj: K. longecaudata
Tudományos név
Knipowitschia longecaudata
(Kessler, 1877)
Szinonimák
  • Gobius longecaudatus Kessler, 1877
  • Knipowitschia georghievi Pinchuk, 1978
  • Knipowitschia longicaudata (Kessler, 1877)
  • Pomatoschistus knipowitschi Beling, 1927
  • Pomatoschistus longecaudatus (Kessler, 1877)
  • Pomatoschistus longicaudata (Kessler, 1877)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hosszúfarkú géb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúfarkú géb témájú kategóriát.

A hosszúfarkú géb (Knipowitschia longecaudata) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Gobiinae alcsaládjába tartozó faj.

A Knipowitschia halnem típusfaja.

Előfordulása

[szerkesztés]

A hosszúfarkú géb a Fekete-tenger északi felén és az Azovi-tengerben él. A folyótorkolatok brakkvizéből fel-felúszik a folyók alsó szakaszába és az édesvízű lagúnákba.

Megjelenése

[szerkesztés]

A nőstény testhossza 3,5 centiméter, a hímé 5 centiméter. 36 - 45 pikkelye van a hosszanti sorban. Az oldalakon fésűsek a pikkelyek. Feje, háta (a második hátúszó kezdetéig), melle és a hastájék pikkelyek nélküli. Farokúszója szabálytalanul lekerekített. Ívás idején a hímek sötét keresztsávjai megvastagodnak.

Életmódja

[szerkesztés]

Fenékhal, amely gerinctelenekkel, főleg apró rákokkal táplálkozik.

Források

[szerkesztés]