Hosszú teju
Hosszú teju | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Tupinambis teguixin (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Hosszú teju témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszú teju témájú médiaállományokat és Hosszú teju témájú kategóriát. |
A hosszú teju (Tupinambis teguixin) a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó nagy termetű, szárazföldi gyíkfaj.
Elterjedése
[szerkesztés]Amazonas- és az Orinoco-medence, erdők és szavannák.
Megjelenése
[szerkesztés]80–100 centiméter nagyságú. Általában sárgásbarna testét szabálytalan, fekete keresztsávok és közöttük elszórt, kicsi, barnásfekete vagy fekete foltok tarkítják. A felnőtt példányok idővel egyre sötétebb színűek lesznek. Hosszú és erős lábaival gyorsan fut (a fiatalok csak a hátsó lábaikon is tudnak futni).
Életmód
[szerkesztés]Tápláléka emlősökből, madarakból, tojásokból, hüllőkből, kétéltűekből, ízeltlábúakból, növényzetből áll. Nappali életmódot folytat. Hosszú, vastag farkát védekezéskor ostorként használja. A varánuszokhoz hasonlóan a nagy Tupinambis-fajok is ragadozók. Bármilyen alkalmas méretű élő állatot elfogyasztanak, de megeszik a madár- és a kajmántojásokat, valamint a dögöt is.
Források
[szerkesztés]- Mark O'Shea, Tim Halliday. Hüllők és kétéltűek, Határozó Kézikönyvek sorozat 11. Taramix (1998). ISBN 978-963-87799-2-2
- Zipcodezoo szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 2.)[halott link]